Ö. Kovács József - Szabó Csaba (szerk.): Inkább létezni, mint látszani. Ullmann Péter Ágoston premontrei szerzetes emlékezései - Premontrei könyvek (Budapest, 2017)
Életrajzok
Alsóvadász, majd Homrogd faluba. 1953-tól Pilisszántón, valamint Szomoron plébános. 1955-től 1965-ig a zsámbéki plébánián lakott. Az illegális Magyar Keresztény Nemzeti Párt vezetője, a „missziós egyház” jezsuita mozgalom résztvevője. Titokban mintegy kétszáz olyan papot szentelt föl, akiknek felszentelését a kommunista hatalom nem engedélyezte. Vályi Kata, dr. Jávor Kata (1943—) magyar—néprajz szakon végzett Debrecenben. 1968 óta az MTA Néprajzi Intézet tudományos főmunkatársa, kandidátus. VÁLYI Deske, Váli Dezső (1942—) festőművész. Gimnáziumi tanulmányait 1956 és 1960 között Budapesten a József Attila Gimnáziumban végezte. 1962 és 1967 között az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakára járt, ott diplomázott. 1969 októberétől szabadfoglalkozású festőművész. VÁMOS JÓZSEF (1915—1983) szalézi szerzetes pap, tartományfőnök. Gyermekkorában Batthyány-Strattmann László gyógyította a szemsérülését. Szombathelyen az akkor megnyílt Szalézi Intézet növendéke volt, onnan Szentkeresztre került a noviciátusba. 1932-ben tett fogadalmat. Rómában a Gergely Egyetemen végezte a teológiát. 1940-ben szentelték pappá. Eveken át tartományi titkár volt. 1950 után az újpesti főplébánia kántora lett. 1981-ben tartományfőnöki gondnok. Vargyas Lajos (1914—2007) Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, folklorista. Zeneakadémiai tanulmányait 1937-től a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán folytatta. 1940 után a Zenetudományi Intézet egyházzene szakán Kodály Zoltán tanítványaként dolgozott. 1952-ben jelent meg A magyar vers ritmusa című könyve, és ugyanebben az évben adták közre Kodály Zoltánnal közösen a mindmáig „Kodály-Vargyas”-ként emlegetett A magyar népzene című munkát, amelynek Vargyas Lajos a példatárát szerkesztette. Népzenei kutatá321