Ogoljuk-Berzsenyi Anett - Németh Szilvia (szerk.): Clio bűvöletében. Válogatott tanulmányok Pandula Attila 65. születésnapjára (Budapest, 2022)
VIII. HERALDIKA
Menyhárt Csaba Pécsi L. Dániel az általa tervezett címerek mellé zászlókat is tervezett, ezek mindegyikének szélét háromszögek díszítik a három dorogi színben: a vörös, fekete és arany szín váltakozik, ezek egy fehér mezőt szegélyeznek, melyben a címer látható. A Dorogi Futball Club elődje 1914ben alakult Dorogi Athlétikai és Futball Club néven. Többszöri átalakuláson esett át, a kezdetektől egy kör alakú emblémát használt, melyet mindig aktualizáltak a név és csapatszínváltozások után. Ennek az aktualizált változatát használja ma is a jogutód Dorogi FC. 1995 és 1997 között a város címere volt átmenetileg a klubcímer is. A 2001/2002es idényben a focicsapat mezén látható volt egy címer, amely a KispestHonvéd FC 1991es címerének erőteljes utánérzése. A pajzs szegélye aranyszínű, továbbá az a vonal is, amely vízszintesen háromfelé osztja a pajzsot, a felső és az alsó mező vörös, a középső fekete színű, ezek a klub színei azóta, hogy a Rákosikorban a csapatot átnevezték Dorogi Tárna, majd Dorogi Bányász névre. A két vörös mezőben fekete betűkkel a klub neve, a fekete mezőben kettős kalapács és a klub alapításának éve látható arany színben (14. kép). Ez a címer azonban sohasem volt a csapat hivatalos jelképe, az az 1998 nyarától használt kör alakú embléma, mióta Dorogi FC a csapat neve.11 MÁS DOROGI CÍMEREK Pécsi L. Dániel felajánlásként több címert is tervezett dorogiaknak, most ezekből mutatunk be néhányat. Az Arany János Városi Könyvtár részére 2010ben készült el címer. A címerben a felső részben vörös alapon fekete kettős kalapács szerepel, mellette a városi címerből ismert vörösarany sávok, az alsó mezőben zöld alapon egy nyitott könyv egy aranyszínű lúdtollal és a névadó író monogramjával a könyvbe bejegyezve. A pajzs felett 13. kép. A Dorogi Ipartestület zászlója 14. kép. A Dorogi Futball Club nem hivatalos címere egy 2002-ben használt mezen 11 Szabó Gyula sporttörténetkutató közlése. 542