Olvasó és tankönyv a kath. osztatlan elemi népiskolák 5-6. osztálya számára (Budapest, 1927)
Történelem
tatás és az iránytű feltalálása. Legüdvösebb közöttük a művelődés terjesztője, a könyvnyomtatás. Nálunk Budán volt az első könyvnyomda. Az iránytű segítségével bátor hajósok eljutottak Indiába, sőt 1492-ben Kolumbus Kristóf fölfedezte Amerikát. Ezzel földrajzi ismeretünk gyarapodott; sok új, hasznos növény és állat került Európába. Földrészünkről viszont sokan odaköltöztek és új államokat, gyarmatokat alapítottak. IV. Török világ Magyarországon. 19. A mohácsi vész előzményei. Mátyás uralkodásának minden dicsősége megsemmisült pár év alatt. A gyönge II. Ulászló alatt megszűnt a rend és törvénytisztelet. A kincstár üresen állott. Erre Mátyás király állandó serege felbomlott, pedig a török támadásra készült. A török ellen hirdetett keresztes háború sem sikerült. Az elnyomott jobbágyok Dózsa György vezérlete alatt inkább a nemesek házaira törtek és artózatos vérfürdőt rendeztek. Lázadásukat Szapolyai János erdélyi vajda fojtotta el. Nem csoda, ha Ulászló katonáskodni nem akaró, elkeseredett népet, felbomlott rendet és gondozatlan határvárakat hagyott fiára, II. Lajosra. 20. A mohácsi vész. A török hamarosan elfoglalta Nándorfehérvárt, majd hatalmas sereggel Mohács felé tartott. A harcba hívott nemesség mégis lassan gyülekezett. Szapolyai János erdélyi vajda gyakorlott serege sem érkezett meg. Külföldről is csak a pápa küldött segítséget. A király 27 ezer vitézből álló seregét Tömöri Pál kalocsai érsek vezette. 1526. augusztus 29-én volt az ütközet. A török had bekerítette és legyilkolta a magyarságot. Elesett a nemzet színevirága. A király a Csele-patakba fulladt. A győztes Szulejmán erre Budáig hatolt és kirabolta Mátyás király palotáját. Majd rengeteg zsákmánnyal és fogollyal visszatért Konstantinápolyba. 21. Az ország három részre szakad. Mohács után a nemzet Szapolyai János erdélyi vajda és Slabsburgi Ferdinánd sze-