Pákozdi István - Illéssy Mátyás - Gallay Lászlóné: Liturgika és alapvető hittan 12. osztály (Budapest, 2016)
Első rész: Liturgika
krisztológiai tartalommal (vö. Pantokrátor-ikonok). XI. Piusz pápa az 1925-ben tartott rendkívüli szentév bezárásakor, a Niceai Zsinat 1600. évfordulója kapcsán (Jézus Krisztus istensége mellett valóságos emberségének megvallása) rendelte el. Az Úr ünnepeinek színe általában a fehér (kivéve Jézus Szentvére és a Szent Kereszt ünnepeit). Meg kell még említeni két olyan ünnepet, amelyek nem főünnep jellegűek, de ha vasárnapra esnek, akkor is megünnepeljük őket: Urunk színeváltozása (augusztus 6.) és a Szent Kereszt felmagasztalása (szeptember 14.). A Tábor-hegyi esemény („Transfiguratio" - nagyböjt 2. vasárnapjának evangéliuma) Nyugaton Hunyadi János 1456-os, török felett aratott nándorfehérvári győzelmét követően, III. Callixtus pápa rendeletére lett külön ünnep. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe pedig a keresztereklyék megtalálásához, illetve a Golgotán álló Martyrium-templom felszenteléséhez kötődik (IV. sz.). Az évközi idő tehát gazdag lehetőség a Szentírás megismerésére, folyamatos olvasására, kincseinek feldolgozására, valamint Urunk titkainak elmélyítésére. Kőbe vésett felirat Foucauld atta nővéreinek római sz.ékhel'fén Úrnapját IV. Orbán pápa vezette be (kizárólag a nyugati egyházban) 1264-ben Lüttichi Szent Julianna közreműködése nyomán („Hold-látomás"). A mise és a zsolozsma szövegét Aquinói Szent Tamás írta (szekvencia: Lauda Sion; leghíresebb himnusza: Adoro te devote). Abban a korban különösen sok eucharisztikus csoda történt. Jézus Szíve ünnepét a jezsuiták terjesztették a XVI. századtól; újkori tiszteletét Alacoque Szent Margit magánkinyilatkoztatása és több pápa áhítata és rendelete mélyítette el (vö. elsőpéntekek, litánia, szentóra). 21