Pályi Gyula - Berzeviczy Klára - Frenyó Zoltán: Aquinói Szent Tamás magyar rokonai (Budapest, 2021)
Frangepánok
házasságok azt a benyomást keltik, hogy egy tudatos, hosszútávú családi politika részeit képezik, melynek végső célja akár Horvát- vagy Magyarország trónja is lehetett. Utóbbi feltevésnek írásos nyomát sehol sem találjuk, de ez a gondolat vélhetően a család ellenségeinek figyelmét sem kerülte el. A mondottakkal összhangban van, hogy János testvére, István (1388/90) ugyancsak magas rangú családból nősült: Carrara I. Francesco, Padova ura (Signore di Padova), „il Vecchio”-nak (1325. 09. 29.-1393. 10. 06.) és előkelő padovai családból származó első feleségének, Buzzaccarini Finának ( 1328— 1378. 10. 04.) a lányát, Caterinát ( 1372) vette feleségül. Carrara Caterina anyai nagyanyja a fejedelmi Gonzaga családból származott, akik eredetileg Mantova urai voltak, de később Itália, sőt a tágabb Európa számos hercegi tisztségét betöltötték. Frangepán Istvánnak és itáliai feleségének csak egy lánya született, Erzsébet, aki Cilit és Ortenburg-Sternberg hercegített grófjához (gefürsteter Graf) (Czuczor, Fogarasi, 1864; Loos, 1869), II. Friedrichhez ment feleségül és édesanyja lett a Hunyadi-kori magyar történelemben eléggé vegyes emlékezetet hagyó, szerencsétlen véget ért Ciliéi II. Ulrichnak (Nándorfehérvár, 1456. 11. 09.). E rokonság figyelemreméltó aspektusa, hogy Frangepán Erzsébet férje Ciliéi II. Friedrich, Ciliéi Borbála/Barbara (1392-1451. 07. 11.) testvére volt, aki Luxemburgi Zsigmond/Sigismund (1437. 12. 09.) magyar és cseh király, később a Szent Római Birodalom császárának (HRRKs.) felesége lett. Zsigmond 50 éves uralkodási idejével egyike a leghosszabb ideig trónon volt magyar királyoknak. Cikéi Borbála néhány évig a Magyar Királyság régense is volt (Schwennicke, 1984, ES.III/1.T.45.). Görz Anna és Frangepán János fia, Miklós (Nikola) ugyancsak horvát-dalmát bán ( 1482. 06. 26.), érdekes módon családnevére kér pápai megerősítést, amit 1430-ban megkap, és ami kapcsolatban lehetett a római Frangipane családdal ápolt rokoni kötődéssel. 1425-ben királyi engedélyt kap vörös pecsétviasz használatára. A magyar legfelső arisztokrácia egyik vezető családjából házasodik, a Dorozsma nembéli Garay Dorottyát (1406/25), Garay Miklós nádor, macsói bán (t1386) lányát veszi feleségül. E házasság társadalmi súlyának megítéléséhez érdemes egy pillantást vetnünk Garay Dorottya testvéreinek házasságaira. Garay János, ozorai bán, temesi és pozsegai főispán (t1428 előtt) felesége a lengyel királyi ház, a Piastok egy mellékágából származott, Piast-Kujawiai IV. Siemowit, Kujawia, Plock, Gestyn stb. fejedelmének (Fürst) lánya Jadwiga/Hedwig (t 1439. 02. 19.) volt. János öccsének, Garay II. Miklós nádor, horvát-szlavón-dalmát bánnak (t 1437. 01. 17.) két felesége volt, az első Hrebeljanovic Lazar szerb kenéz (kbr. fejedelem) lánya, Lazarevics Ilona/Jelena volt, aki 1405. k. meghalt. A második feleség Ciliéi 48