Papp Miklós: Irodalom II. Irodalom munkatankönyv a 7-8. osztály számára - A Szent István Társulat tankönyvei (Budapest, 2015)
III. rész: Irodalmunk a két világháború között
IIK rész IRODALMUNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, József Attila A XX. század első évtizedeinek vallásos költészete művészei révén, Prohászka Ottokár, Ravasz László, Makkai Sándor, illetve Ady és a /Vt/w^ut alkotóinak hatására túllépett az utóromantikán. Számtalan XX. századi költőnek, még ha nem is hívő, van vallásos verse, A legjelentősebbek egyéni hangú, mély gondolkodású szerzőként is megállták a h el tjüket. Úgtj is mondhatnánk, hogtj Sík Sándor, Reményik Sándor, Mécs László és Rónaij Gtjörgtj költészete jelentőssé vált. Ezt a küldetéses és felelősségteljes irodalmat egtjik diktatúra sem tudta elviselni; a vallásos költészet elcsendesedett, csak a hívek életében hagyott nyomot. Prohászka Ottokár, Túri Béla, Bangha Béla jezsuita szerzetes lépett fel az 1920-as években, s teremtett rendet a vallásos irodalom területén. Olijan íróink jelentkeztek, akik a szépirodalom mellett a színházi életet is megreformálták, új, friss szellemet varázsoltak a deszkákra, mint Hevesi Sándor és Gellért Oszkár. Érdemes megemlíteni a korszak rendkívül népszerű női íróját, Erdős Renée-t, aki több vallásos témájú történelmi regény alkotója volt. A líra oltjan alkotókkal gazdagodott, mint Ápriltj Lajos, Kálnokij László, valamint a humoráról, ízes történeteiről, anekdotázásairól is ismert prózaíró, Tersánszkij Józsi Jenő. 1920-ban felállították a tábori püspökséget, mellnek első vezetője Zadravecz István ferences szerzetes volt. Bő egij évtized múlva megalakult az Actio Catholica (Katolikus Akció), melij az egyház fontos lelkiség! mozgalma volt az I. világháború és a II. Vatikáni Zsinat közötti időszakban. XI. Piusz pápa (1922-1939) buzdítására a világ számos országában létrehozták e mozgalmat, azzal a céllal, hogtj a világi híveket jobban bevonják az egtjház életébe és munkájába. 1935-ben megjelent a Virilia a modern katolikus törekvések orgánuma. Kitűnő irodalmi és tudományos folyóirat, mely 1947-től havonta jelentkezik. Egy év múlva Szegeden Kerkai Jenő jezsuita életre hívta a KÁLÓT* szervezetet. Célja a krísztusíbb ember, a műveltebb falu, az életerős nép és önérzetes mayjar érdekében az agrárifjúságszellemi, anyagi támogatása, összefogása és érdekvédelme. Meghatározó szerepe volt nemcsak a falu népe lelki és kulturális életének fölemelésében, hanem a nincstelen parasztság embertelen szociális helyzetének megváltoztatásában is. Rövidesen megndult a KALÁSZ* szerveződése is. Célja a falusi lányoknak a családanyai feladatra való felkészítése, keresztény és nemzeti szellemű nevelése, művelődésük és szórakozásuk megszervezése. 1938-ban Szent István évet tartottak, melynek csúcspontja az Eucharisztikus Kongresszus volt Az egyház 1939-ben tiltakozott a harmadik zsidótörvény ellen, ekkor jött létre a Magyar Szent Kereszt Szövetség. 1943-ban Apor Vilmos győri püspök titokban ülésezett a katolikus közéleti személyiségekkel, ahol a háború utáni politikai esélyeket mérlegelték. Apor püspök a szovjet megszállók megérkezésekor a nők védelmében halt vértanúhalált A zsidók mentéséből elsősorban szerzetesközösségek vették ki a részüket A Dunántúl főpásztorai memorandumban kérték a nyilasokat a még el nem pusztított országrész megkímélésére 1945-ben a földreform megfosztotta anyag alapjaiktól az egyházi intézményeket. Megjelent az Uj Ember című hetilap. XII. Piusz pápa Mindszenty Józsefet nevezte ki esztergomi érsekké. Korának egyik legnagyobb pap-költője Sík Sándor volt, aki egyébként az irodalom esztétikai értékeit, gondolati, tartalmi oldalait is kutatta, noha élete végéig megőrizte Prohászka szellemi hatását, túllépett a fehérvári püspök művészetszemléletén. 1935-ben megjelent tanulmányában a katolikus irodalom fogalmát már egy autonóm* irodalomfogalomra építette. 41