Papp Miklós: Irodalom II. Irodalom munkatankönyv a 7-8. osztály számára - A Szent István Társulat tankönyvei (Budapest, 2015)

IV. rész: Irodalmunk a XX. század második felében

FELADATOK I Készítsetek fürtábrát a „hőség'' szó köré! I Összhangban van-e a cím a történettel? I Milyen szerkezeti egységeket találsz a novellában? [ Miért ilyen hosszúak az egyes leírások? j Miért hiányzik a beszéd a novellából? j Találunk-e utalásokat az egyes szerkezeti egységekben a történetre? Mik ezek? Mi a véleményed a befejezésről? Mi történt a kamasszal? Ki vagy mi lehet a történet főszereplője? Bírósági tárgyalás; Igazi tárgyalásban játsszátok el a történetet, megszemé­lyesítve az állatokat is! Legyenek tanúk, védő, vádló. Mindenki védje a valódi vagy vélt igazát! Mennyire könnyű az ítélet meghozatala? Vitassátok meg az eseményeket a játék végén! Tíz év múlva a fiú szemszögéből nézve, meséljétek el újra a történetet! Mi változott? Miért? Találsz-e az életedben olyan eseményt, esetleg művészeti alkotást, ami né­hány óra alatt megváltoztatta véleményedet, viselkedésedet, hangulatodat? FEKETE ISTVÁN (1900-1970) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet szerzője Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász” irodalom legismertebb művelője Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8700000 pél­dányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön 10 nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Az elemi iskola első négy osztályát (1906-1910) szülőfalujában végezte, az ötö­dik évet már Kaposváron kezdte el, ahová egy év múlva családja is költözött. Első „vadászélményeit” nagyon fiatalon (körülbelül hároméves korában) szerezte 1923-ban felvették a debreceni gazdaság akadémiára. 1924 januárjában a Magyaróvári Magyar Királyi Gaz­daság Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1926-ban mezőgazdászként végzett. 1936-ban az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regénypályázatára benyújtotta A koppámjí a<pa testamentuma című regényét, amellyel első helyezéstért el. 1939-ben a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regénypályázatán a Zsellérek című munkája kapta a 3 000 pengős első díjat. 1940-ben beválasz­tották a Kisfaludy Társaságba. 1949 tavaszáig Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. 1946 tavaszán tiltólistára került, csak az Új Ember és a Víyilía fogadta szívesen írásait, Sík Sándor közbenjárásával. 1960-ban a Tüskevár ómű regényéért József Attila-díjjal tüntették ki. Az író kézjegye 74

Next