Perendy László: Porta Patet. A 60 éves Török József köszöntése (Budapest, 2007)
Beran Ferenc: Az Egyház és a társadalom
20 Beran Ferenc berlini fal felépítése (1961. augusztus) és az ún. kubai válság (1962. október) okozta. A feszültség feloldása érdekében 1963. április 11-én, XXIII. János pápa (akit azóta az Egyház boldoggá avatott) a „Pacem in terris” (Békét a világnak) kezdetű szociális körlevélben fordult a világ népéhez, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi béke feltétele nem a katonai erőegyensúly, hanem „az igazság, az igazságosság, a szeretet és a szabadság” megvalósulása.5 Az enciklikának nagy nemzetközi visszhangja volt. Példa erre, hogy az MTI előbb fordította le a szöveget magyarra, mint ahogy a hivatalos egyházi fordítás elkészült. A pápa az enciklika és személyének közvetlensége miatt nagy népszerűségnek örvendett az egész világon. Anélkül, hogy a jelenlegi nemzetközi, vagy hazai társadalmi helyzetet elemeznénk, érdemes feltenni azért a kérdést: világunkban megvalósul-e az igazságosságra épülő béke? Úgy tűnik, hogy nem mindenhol és nem minden esetben. Ennek az egyik oka az, hogy a tőkét exportáló multinacionális cégek nem mond le az egyre nagyobb haszonról, és a szegények száma növekszik. A nemzetközi statisztikákat olvasva láthatjuk, hogy bár a GDP, vagyis az egyes országok hazai bruttó terméke, a világ valamennyi régiójában növekedetett, nem eredményezte a jólét növekedését.6 Ezek az adatok azt mutatják, hogy lehetőség lenne a helyzet javítására, ha megvalósulna az igazságosság és a szeretet. A pápák üzenetei a béke érdekében XII. PlUS pápát (1939-1958) háborús időben választották meg Szent Péter utódjának, ezért fontos feladatának tekintette a békére való buzdítást. Pápasága alatt 19 rádióbeszédet mondott, amelyeknek központi gondolata a háború elítélése és a béke volt. A legnehezebb időben, 1942-ben karácsonykor a társadalom rendjének és nyugalmának alapelveit fejtette ki Szent Tamás tanítása és a természetjog elvei alapján. A háborús önkényeskedésekkel szemben, beszél az emberi személy méltóságáról és jogairól, a család védelméről, a háborús körülmények között is a munkások jogairól, a jogrend helyreállításáról. Ezzel kapcsolatban elítéli ajogpozi' tivizmus elméletét, mely minden jog forrásául az állami vezetés sokszor önkényes döntéseit tekinti. A keresztény szellemű államelmélet alapelveit is megfogalmazta ebben a beszédében. Alapelvként megállapítja: „Mozdítsa elő annak az igazságnak az elismertetését és elterjedését, mely azt tanítja, hogy az »uralkodás« legmélyebb értelme és végső egyetemes jogalapja a »szolgálat« gyakorlása.”7 Az elmúlt években a pápák a béke világnapját (január 1.) használták fel arra, hogy a béke evangéliumáról beszéljenek. Például II. János Pál pápa a 2001. szep-5 XXIII. János PÁPA, Pacem in terris, 80. 6 Vö. Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, 2001. 236. old. 7 UG 219-271.