Pokorny Emánuel: Bibliai történetek. Polgári és felső leányiskolák használatára (Budapest, 1903)

I. rész: Ó-Szövetség

BEVEZETÉS. 1. §. A bibliai történetek fogalma és felosztása. A bibliai történetek főképen annak elbeszélését foglalják magokban, amit Isten az emberek üdvözítése végett tett és kinyilat­koztatott. Bibliai történeteknek nevezzük, mert a Bibliából, vagyis a Szentírásból vesszük azokat.* E szent történetek nagyon fontosak; mert a keresztény kath. hitnek számos tanítását megmagyarázzák és sok nemes példát mutat­nak arra, hogy miképen kell Isten akarata szerint cselekednünk. Mint maga a Szentírás, úgy a bibliai történetek is két részre oszlanak: 1. az ó-szövetség, 2. az új-szövetség bibliai történeteire. Az ó-szövetségben előkészítette Isten az emberiséget a Meg­váltóra és az új-szövetségre.** Az előkészítésben az isteni kinyilat­koztatás három fokozatát különböztetjük meg : 1. az ős-kinyilatkoz­tatást, 2. a pátriárkái kinyüatkoztatást, 3. a A/ázes-korabeli és prófétai kinyilatkoztatást. E hármas kinyilatkoztatás szerint az ó-szövetségi bibliai törté­netet három főkorszakra osztjuk. Ezek : 1. az ős-kinyilatkoztatás kora (Ádámtól Ábrahámig) ; 2. a pátriárkái kinyilatkoztatás kora (Ábrahámtól Mózesig) ; 3. a Mózes-féle és a prófétai kinyilatkoztatás kora (Mózestől Krisztus Urunkig). * A Szentírás sok könyvet foglal magában. Az ó-szövetségi szent könyveket eredetileg legnagyobb részben héber nyelven, az új­­szövetségieket pedig görögül írták. A hiteles magyar fordítás Káldy Györgytől való, amelyet újabb időben Tárkányi Béla dolgozott át. 1* I. RÉSZ. — Ó-SZÖVETSÉG.

Next