Pór Antal: Nagy Lajos király viszonya az aquiléjai pátriárkákhoz (Budapest, 1900)

NAGY LAJOS KIRÁLY VISZONYA AZ AQUILÉJAI PÁTRIÁRKÁKHOZ. E tanulmány a. magyar királyok, nevezetesen Nagy Lajos király viszonyáról az aquiléjai pátriárkákhoz, hazánk történeté­nek új fejezetét, pedig nem éppen érdektelent, kívánja közzé­tenni, mely újabb tanúságot adjon nemcsak e nagy királyunk nemes jelleméről és politikai bölcseségéről, de egyúttal a magyar nemzet nagyhatalmi állásáról a XIV. században. I. Éjszakról a karni alpesek, keletről Karst nyúlványai, nyugat­ról az Ampezzo helység határolja a furláni (friauli, Forum Julii) alföldet, mely az Ausa és Livenza befolyásánál maga is beeresz­kedik az Adria lagúnáiba. Szomszédjai éjszakon és éjszak­nyugaton Karintia és Tirol, nyugaton a velenczei birtok. Ezen a területen keletkezők szerény alapokból, sok veszély és szívós küzdelem közt az aquiléjai püspökségből a hatalmas aquiléjai pátriárkaság, a német birodalom legelső papi állama. Aquiléja, a rómaiak uralma alatt a provincia venetának fővárosa, a furláni lagúnáknál feküdt, ott, hol az Ausa és Torre folyók egyesülnek, mintegy másfél órányira a tengertől. Attila 452-ben szétrombolta s ettől fogva előbbi nagyságát nem tudta visszanyerni. Püspöki széke alapítását némelyek szent Titusnak, szent Pál apostol tanítványának tulajdonítják; más hagyomány szerint szent Márk evangélista már 46-ban járt itt, mint szent Péter 1*

Next