Rokay Zoltán: Filozófiatörténet II. Újkor, 1400-1900 (Budapest, 2010)
Sok kiváló magyar nyelvű filozófiatörténet forog közkézen. Ide kell sorolni egyik-másik tankönyvet is. E kötet, melyet most az olvasó a kezébe vesz, nem tud és nem akar ezekkel versenyezni. A mű azt tartja szem előtt, amit a Katolikus Egyház Tanítóhivatala mondott a teológiai fakultásokon zajló filozófiatanításról: „Mindenképpen szükséges az igaz filozófiai gondolkodás a biztos metafizikai elvek fényében, hogy objektív, független állításokhoz jussunk. Ennek céljából mindenféleképp hasznos a filozófiatörténet, mert előhozza azokat a főbb megoldásokat, amelyeket a nagy gondolkodók a századok folyamán a világ és az élet kérdéseivel kapcsolatban kifejtettek.” A szerző különösen fontosnak tartja, hogy akik filozófiát tanulnak, legalább egyszer találkozzanak latin eredetiben egy Szent Ágoston-, Aquinói Szent Tamás-, Szent Bonaventura-, vagy akár egy Roger Bacon-szöveggel. Meggyőződése, hogy nem lehet a teológiai stúdiumokat a „posztmodem” kihívásaival kezdeni, továbbá ezek a kihívások