Róna Tamás - Mezei Mónika: A magyarországi zsidóság története (Budapest, 2018)
A két világháború között és a II. világháborúban (1918-1945)
A két világháború között és a II. világháborúban (1918-1945) belül az iparbárók, bankvezérek és földbérlők gazdasági ereje megközelítette, sőt talán el is érte a hagyományos arisztokrata-nagybirtokos elitét.2 Az 1930-as évek elején az évi 200 ezer pengőn felül adózó 70 személyből 50, a 100-200 ezer pengőt fizető 291 személyből pedig 160 volt zsidó.3 Ez a réteg hagyományosan sokat áldozott a kultúra - folyóiratok, költők, írók stb. - támogatására, s a kortárs képzőművészek alkotásaival is szívesen díszítette lakását. A művelt nagypolgárság anyagi támogatása nélkül sem a Nyugat (1908-1941), sem József Attila és Fejtő Ferenc lapja, a Szép Szó (1936-1939) nem jelenhetett volna meg.4 A zsidóság más mutatók szerint is erősen polgárosodott, jellemzően középosztálybeli, kispolgári és értelmiségi jellegű csoportokból állt. Az 1930- as statisztika szerint 56%-uk városokban, s ezen belül 45%-uk a fővárosban lakott. Ők adták Budapest lakosságának 20%-át, azaz az 1 millió főből mintegy 200 ezret, miközben a nagyközségekben csak 3,4%, a kisebb falvakban pedig csak 1,8%-uk élt. Bár társadalmi integráltságuk és kulturális asszimilációjuk a 20. század elejére jelentősen előrehaladt, többségük a fővárosban és a vidéki városokban is elkülönülten élt a keresztény csoportoktól. Budapesten belül például jellemzően a pesti oldalon, s azon belül is a Lipót (ma: Szent István) körút két oldalán, a délre fekvő ún. Lipótvárosban és az északra elterülő Újlipótvárosban, valamint az Erzsébet- és a Terézváros Király, Dohány és Dob utca környék negyedeiben laktak. A leggazdagabb családok közül többen az Andrássy út mentén és környékén építettek maguknak elegáns palotákat, míg a régi múltra visszatekintő, ám már hanyatló óbudai zsidó negyedben szegényebb, főleg kispolgári családok éltek.5 I A kiskörút mellett, a mai Madách-házak helyén állt az úgynevezett Orczy-ház, amely két zsinagógájával, kóser vendéglőivel, zsidó iskolájával és rengeteg üzletével 1936-os lebontásáig a pesti zsidó élet egyik legjellegzetesebb központja volt - A képen az átjáró látható a Király utca és a Károly körút sarkán álló Orczy-ház két udvara között 2 KOVÁCS Alajos: A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, Budapest 1938, 58-67; Kövér György-Gyáni Gábor: i. m„ 215-219. 3 Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon. Jelenkor Kiadó, Pécs-Budapest 2012, OSZK. 46. 4 Részletesen lásd Kőbányai János: A magyar-zsidó irodalom története. Kivirágzás és kiszántás. Múlt és Jövő, Budapest 2012. 5 Körner András: Hogyan éltek? A magyar zsidók hétköznapi élete 1867-1940. Corvina, Budapest 2013,77-103.-L iiniiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM |Н1НШПНН11М1ММПНМ1Н1М1П1М|^|