Rónay György: Tíz év. Versek a szorongattatás éveiből - Életműsorozatok 8. (Budapest, 2015)
Rónay László: Bevezetés
Mindig elzarándokoltunk a sírjához, amelyet egy rózsaág őrzött. Egyszer hiába kerestük, lejárt a határidő, senki sem hoszszabbította meg. Pirultam, bár fogalmam sem volt, hogy nekem kellett volna tennem bármit is. A gödörnél állva arra gondoltam, ilyesféleképpen teljesedett be az úgynevezett keresztény középosztály története is, csak az emléke marad meg, amíg élnek, addig emlékeznek rá! A nagymama 1942-ben vásárolta tanítónői fizetéséből a nyaralót. Kis unokájának - ez én voltam - jó levegőre van szüksége, mondogatta. Ma az Ady Endre utcában a 30-as szám virít a ház homlokán, akkor Posta utca 26-ba érkeztünk a mérhetetlen számú csomag alatt görnyedve. Pedig apám pár nappal korábban zöld katonaládában föladta könyveit, mert a nyarakat is végigdolgozta. Ez volt az utolsó előtti ház. A Posta utca legvégén nyugdíjas házaspár éldegélt, az öregúr szívesen mesélt a régi szép időkről. Az utca fölött a Sióhát nevű domb szerénykedik ma is. A kisbíró közhírré tette a jegyző úr utasítását: oldalába barlangot kellett vájni, hogy védelmet adjon a bombázások ellen. Az amerikai gépeknek eszük ágában sem volt épp Szárszó fölött megszabadulni bombakészletüktől. Szép rendben szálltak ezüst madarakként Budapest felé. Szárszó egyik nevezetessége a Móring vendéglő volt az állomás tőszomszédságában. Apám ott beszélte meg barátaival az Ezüstkor terveit. Esténként a lampionok szórt fényében a párok összefonódva táncoltak az üresen hagyott részen, kíváncsi nézők szemlélték őket a kerítés mögül. Volt még egy cukrász, aki kerékpárról árulta fagylaltját. Vári bácsinál egy gombóc ára 50 fillér, ezt hirdette a bicikli oldalára szerelt ládán olvasható felirat. Vanília és csokoládé a választék. Fel-feltűnt a falu bolondja, nyakából lánc lógott, száraz gubacsokkal. Fagylaltért nyújtotta kezét. О vitte a hírt József Attila haláláról. A tanító úr két csodaszép lánya is nevezetességnek bizonyult, ha végigmentek a Fő utcán, mindenki megfordult utánuk. A tanító úr úgy emlékezett, hogy József Attila dísztemetést kapott. Valójában az országút mentén lévő temető sarkában volt 10