Rónay László: A lelkek visszahódítása. Katolikus újjászületés 1890 és 1920 között (Budapest, 2014)
Katolikus történetírás
sanzi Szent József élete című műve 1923-ban jelent meg. Függelékében először írta meg a magyarországi rendtartomány történetét. A téma élete végéig foglalkoztatta. Új és új tanulmányokat tett közzé a rendalapítóról, s ő szerkesztette az 1942-ben megjelent, ma is nélkülözhetetlen Magyar piaristák a XIX. és a XX. században című portrégyűjteményt, egy évvel később pedig Bíró Imrével, Bíró Vendellel és Törnek Vincével karöltve kiadták A magyar piarista rendtartomány történetéi, s ennek kiegészítéseképp a rendtartomány 300 éves jubileumára egy Emlékkönyvet (1942) is Lantos Zoltánnal közös szerkesztésben. A gazdasági világválság az egyház figyelmét fokozottan a megoldatlan szociális kérdésekre irányította. Balanyit ezek elemzésére Szent Erzsébet élete vezette. (Meglehetősen sokat foglalkozott a magyar szentekkel: Szent Istvánnal, Szent Imrével és Erzsébettel.) Nagy feltűnést keltett A kereszténység és a szociális kérdés (1931) című tanulmánya. 1938-ban az MTA levelező tagja lett, 1943-ban egyetemi tanár Kolozsvárt a Ferenc József Tudományegyetem Egyetemes Történelmi Tanszékén. A város népszerű szónoka volt, Márton Áron gyakran meghívta az espereskerületi összejövetelek előadójának. 1948-ban az egyetem magyar állampolgárságú tanárainak távozniuk kellett. Visszatért Budapestre, és a kispapokat tanította történelemre, majd mint rendfőnöki asszisztens felmérhetetlenül sokat segített Sík Sándornak a kormányzás nehéz munkájában. 1961-ben, 75. születésnapján rendtársai Emlékkönyvvel köszöntötték. 1963. május 4-én hunyt el. Barátja, Kovács Sándor szombathelyi püspök temette. Balanyi György: Magyar szentekről, akik nincsenek, de lehetnének Oly sok esztendő múltán végre teljesült a magyar katolicizmus hő vágya: XII. Piusz pápa hivatalosan szentté nyilvánította Árpád-házi Boldog Margitot. A magyarság már életében aureolával övezte, holta napjától kezdve pedig igazi szentként tisztelte a jámbor hercegnőt, 210