Rónay László: Isten nem halt meg. A huszadik századi magyar spirituális líra (Budapest, 2002)

Új nemzedék

Lelkem elröppen a Végtelenbe, tovább nem vágyom arra az egyre, a Végtelenbe. (Keresek valakit) Hasonló ihletésű a Fohászkodó ének című szonett. Érezni benne azt a fiatalos magamutogatást, amely a költő első korszakának jellemzője, de már ebben a versben fölsejlik József Attila Isten-élményének egyik jellem­zője: „Kifosztott, földrevert, bús” életállapotából szólongatja a magasság­belit, jelére várva, hogy 6 is harcolhasson érte tagadóival. Lehiggadt, har­monikus vallomása a Csöndes estéli zsoltár, amely nem csak a protestáns istentiszteleteken gyakran felzengő zsoltáros imához való kötődését bizo­nyítja, hanem a teremtés megvalósuló rendje iránt érzett kételkedéseit is. „Egyszerűen és primitíven” mondja el, hogy szeretne tisztába jönni ön­magával is, a világgal is, s ezt nem könyörögve, hangoskodva tenné, ha­nem érthető szinte gyermeki szókkal, melyeket vagy meghallgat, vagy hal­latlanra vesz a kiismerhetetlen úr. Ugyanakkor élt benne a hit egy másik dimenziója is, a protestáns dac, a főhajtásos, látványos alázatot elutasító, a pogány ősökre apelláló öntudat (A Szent Jobb ünnepén, Pogányos hitval­lás magyarul, Istenjárás) és a valóságos éhség, amely kínzóbb, mint a nagy eszmék vágya: Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség, mint vadludat rozsdás vessző találja, ne sírj, dalold el híres éneked, hogy nyögve várjanak újabb csodára! (Pünkösd előtt) „Nagyon utálkozhatott az Isten, hogy ilyen csúnya plánétát köpött.” A világ megokolt utálatának keserű kijelentése a fiatal József Attila tragi­kus tapasztalatainak összegzése. Már ekkor egészen nyilvánvaló meg­győződésévé érlelte élete, hogy helye a szegények, a kivetettek között van, onnan szólongatja „pőre lélekkel” az Urat (Uram!), nem riadó har­sogásával, hanem csöndesen, mint magányukban az öreg remeték. A lé­lek belvilágában találja meg vágyott békességét. Ott döbben rá, „hogy nemcsak por vagyunk: — por és istenpor vagyunk. ” (Tanítások), s az Istennel keveredő lélek számára új lehetőségek nyílhatnak. —- 62 -

Next