Roska Péter: Etika. Emberségünk Titka Krisztusban Adatott. A keresztény élet apológiája (Budapest, 2021)
5. fejezet: A rendezett közösségi élet, a biztonság értéke
módra biztosan nem hív az Úr. Ez mutatkozott meg híveim féltő mondatában, amikor jeges úton kellett vezetnem: „Péter atya, szépen kérjük, vigyázzon a papunkra!”(...) Mi is a tulajdon valójában? Mi is az, ami tényleg az enyém? A teremtésben, megváltásban, eucharisztiában, Lélek-áradásban önmagát ajándékozó Isten képmásaként „hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat” (József Attila), vagyis csak az lesz véglegesen a tiéd, amit Isten ajándékának felismerve elajándékoztál önmagadból. Isten miértünk szegénnyé lett, hajléktalanul született, kisgyermekként menekült volt, megvetett galileaiként, kétkezi munkásként, tanulatlan vándorprédikátorként élt, és köztörvényes bűnözőként végezték ki. A Jézussal való közösség a keresztények életében is átszakítja a mai társadalom kasztjainak a falait a budaiak és pestiek, fővárosiak és vidékiek, magyarok és románok - cigányok - zsidók, értelmiségiek és melósok, hajlékosok és hajléktalanok, kormánypártiak és ellenzékiek között. Ahogy Ferenc pápa hangsúlyozza, ki kell lépnünk Jézussal a perifériára, hogy ott élő testvéreinkkel is találkozhassunk, és legnagyobb kincsünk, amit másoknak adhatunk az nem más, mint Isten szeretetének örömhíre. Csodálatos küldetés, misszió és egyben nagy felelősség hinni Jézus evangéliumában. Az ősegyház vagyonközössége (ApCsel 2,42-47, illetve 4,32-37) visszatükrözte Jézus útmutatását, hogy örök kincset és örök biztonságot éppen önmagunk elajándékozásá hoz (Lk 16). Teréz anyának és a Szeretet Misszionáriusainak példája napjainkban is segít ebbe az irányba indulnunk (Teréz anya — csodálatos történetek» című könyv). Mindehhez azonban Leo Maasburg: Teréz anya - Csodálatos történetek: https://vigilia.hu/konyv/ter%C3%A9z-anya-%E2%80%93-csod%C3%Allatos-t%C3%Bort%C3%A9 netek-elfogyott