Schütz Antal: Katholikus egyháztörténelem. Középfokú iskolák számára (Budapest, 1923)
Az Újkor
2* útját állja. 754-ben meghal Bonifacius, a németek apostola, kortársa Kis Pipin megveti az egyházi állam alapját (755). Ezalatt dúl a képrombolás, melyet elitéi a II. niceai zsinat (787). 2. Az erjedés kora 800—1073. 800-ban Nagy Károly császárrá koronázása. Utána a germánság első kultúrvirágzása, a román stíl kezdete ; az északi germánok térítése. 850 után I. Miklós pápa ; alatta Photius támadja a nyugati egyházat; Cirill és Method térítik a szlávokat. Azután a pápai szék itáliai pártok befolyása alá kerül, a magyarok elfoglalják mai hazájukat (896), Angliában Nagy Alfréd uralkodik. Az egyházi élet süllyed, de Glugny-ben bencés reformkongregáció alakul (910). — Következik az Ottók kora. Nagy Ottó a Lechmezőn megveri a magyarokat (855), Rómáben rendet teremt. Kezdődik a csehek, lengyelek, magyarok térítése. 1001- ben Szent István királlyá koronáztatja magát; kortársai II. Sziveszter, III. Ottó, II. (Szent) Henrik. A pápaság kezd kiemelkedni lealázó helyzetéből. IX. Leo alatt 1054-ben elszakadnak a görögök. A figyelem kezd a Szentföld felé fordulni. 3. A pápaság fénykora 1073—1303. VII. Gergely (1073—1085) megindítja a invesztituraharcot, melynek a wormsi konkordátum (1122) vet véget (egy évre rá az I. lateráni zsinat). Közben a keresztes hadak elfogadják Jeruzsálemet (1099). Ebbe az időbe esik a johanniták, templomosok, karthauziak, ciszterciek, premontreiek alapítása ; magyar királyok : Szent László és Kálmán. 1147-ben Szent Bernát létrehozza a II. keresztes hadjáratot. Következik Barbarossza Frigyes és III. Sándor küzdelme, mely véget ér a velencei békében 1177. Utána a III. lateráni zsinat (1179). 1187-ben Szaladin elfoglalja Jeruzsálemet, Barbarossza Frigyes és Oroszlánszívű Richárd vezetik a harmadik keresztes hadat.— Következik III. Ince kora (1198— 1216) : Latin császárság (1204), a két nagy kolduló szerzet (franciskánusok és dominikánusok) alapítása, IV. lateráni zsinat. A valdenzisek és albigenzisek ellen a toulouse-i zsinat szervezi az inkvizíciót (1229). Kezdődik a solasztika és misztika virágkora és a gót stíl; egyetemek létesülnek; a német birodalom első virágkorát éri. Közben folyik II. Frigyes és IX. Gergely harca. 1241-ben a tatárvész szakad Magyarországra, 1245-ben tartják az I. lyoni zsinatot. Ezután következik a Hohenstaufok bukása. IX. Szent Lajos vezeti az utolsó keresztes hadakat. Habsburg Rudolf (1273) császár lesz. 1274-ben a II. lyoni zsinat. A század vége VIII. Bonifácius és IV. Szép Fülöp küzdelme. 1303-ban VIII. Bonifácius halála. 4. A középkori intézmények bomlásának kora 1303—1453. V. Kelemennel kezdődik a pápák avignoni tartózkodása, ki 1311-ben a viennei zsinaton eltörli a templomosokat. Az olasz irodalom virágkorát éli, 1321- ben meghal Dante. 1348-ban dúl a fekete halál. Ebben az időben lép föl Wiclif. 1378-ban kezdődik a nyugati szakadás, föllép Húsz, 1414-ben Zsigmond összehívja a konstanci zsinatot. Dűl a százéves háború (Jeanne d’Arc). Kezdődik a humanizmus és reneszánsz, meg a török háborúk Magyaroszágon (Hunyadi János; 1456-ban nándorfehérvári győzelem). 1453-ban Konstantinápoly bukása.