Schütz Antal (szerk.): Szentek élete az év minden napjára. I. kötet (Budapest, 1932)

Szentek élete az év minden napjára

312 MÁRCIUS 28. felé ülve szamár hátán végigmegy azon a városon, amelynek azelőtt kormányzója volt. János minden gúnyolódás ellenére kiállotta a próbát s 30 éves korában Szent Ferenc rendjébe léphetett. Miután kitöltötte a próbaidőt s a kor legjelen­tősebb ferences hittudósánál, Szienai Szent Bernardinnál el­végezte a hittudományi tanulmányokat, 1420-ban 34 éves korában pappá szentelték. Ezután rövidesen megkezdte nagyarányú működését, amelyből 35 év Olasz- és Franciaországra, a legjelentősebb öt év pedig Középeurópára, elsősorban hazánkra esik. Pré­dikált mint bűnbánati szónok hihetetlen tömegek előtt (Milánóban pl. 1 25 ezer ember hallgatta), küzdött az eret­nekek és zsidók ellen meglepő sikerrel, teljes odaadással dolgozott rendje megújhodásán, sokat fáradt a keleti szakadás megszüntetésén s többször eljárt különböző pápai megbízá­sokban. Flatvanötéves volt már, amikor 1451 -ben 111. Frigyes császár kívánságára mint pápai követ átkerült az Alpokon túli országokba. Mint bűnbánati szónok bejárta egész Közép­­európát, hogy aztán magyar földön tegye rá működésére a koronát. Mikor 1453-ban a török elfoglalta Konstantinápolyi, megnyílt számára a hódítás lehetősége nyugat, főleg a keresztény műveltség bástyája, Magyarország felé. Ezt akkor csak V. Miklós pápa látta egész világosan, s azonnal keresztes hadjáratra szólította föl a keresztény fejedelmeket, de elsősorban a német-római birodalom császárját és a magyar királyt. Németország nélkül az ellenállás sikerte­lennek látszott, de itt tanácskozásokon kívül semmi sem történt a hadjárat érdekében, noha Kapisztránói János ren­geteget fáradt létrehozásán. Erre 1455 tavaszán Magyar­­országra jött. Hunyadi Jánostól és Dénes esztergomi érsektől vett tájékoztatás után a győri és budai országgyűlésen min­dent elkövetett, hogy a rendek közt szűnjön meg a pártos­kodás s induljon meg a török elleni hadjárat. Támogatta őt Carvajal, pápai bíboros-követ, aki Buda főtemplomában föl­tűzte mellére a pápától küldött és megszentelt keresztet. Miután az 1456. év tavaszára tervezett nemzetközi hadjárat nem jött létre, Hunyadi megkezdte seregének szer­vezését, Kapisztrán pedig hozzáfogott a kereszteshad tobor­zásához. Ugyanennek az évnek nyarán a hőslelkű ferences már nagyobb számú csapatokat tudott szállítani a belgrádi várkapitánynak, Szilágyi Mihálynak. De Nándorfehérváron

Next