Seewald, Peter: XVI. Benedek I. Egy élet. Németországban (Budapest, 2021)
III. rész. A zsinat
34. FEJEZET: ERŐFORRÁSOK teorához, és azonnal megkezdte előadását” - mondja az akkori hallgató, Franz-Josef Dömer. „A légy zümmögését lehetett hallani, olyan csend volt, mindenki az ő ajkán csüngött. És amikor azt hittük, hogy mindent elmondott, akkor jött elő saját teológiájával, és mondott olyan dolgokat, amiket még soha nem hallottunk vagy olvastunk.”" „Világos volt számunkra, hogy nem csak egy sokat tudó, tudós professzor szól hozzánk - állapította meg Emanuela nővér -, hanem egy nagy lelki mélységgel rendelkező ember.” Az előadóteremben gyorsírással rögzített szöveg iránt akkora volt az érdeklődés, hogy az asszisztensek, Vinzenz Pinar és Roman Angulanza az egyetem pincéjében kis nyomdát rendezett be, hogy a körülbelül 200 oldal terjedelmű jegyzetet 800 példányban elő tudják állítani, és egész Németországba szét tudják küldeni. Az ebből származó bevételt egy rászoruló egyetemista kapta meg. A szervező Vinzenz Pinár ezen felül rendszeresen hajléktalanokat vitt haza magával. „A számlája mindig üres volt, mert mindenét odaadta - mondja Angulanza -, ami Ratzingernek nagyon tetszett.”12 A dogmatikus Ratzingernek Münsterben két fő témája közül az egyik a kinyilatkoztatás fogalmának pontosabb meghatározása. Azt tanította, hogy a kinyilatkoztatás „annak tudomásul vétele, hogy Isten szól hozzánk”, ezért teljesen személyes folyamat. A kinyilatkoztatott dolog nem tudás. Sokkal inkább a szabad isteni valóság, amely megjelenik az ember előtt, és kapcsolatot akar vele felvenni. A Szentháromságról szóló előadásában ezt mondja: „Isten személy, amennyiben lehetővé teszi, hogy az ember az Ő partnere legyen, akit te-nek szólít. Isten nem semleges sors, hanem olyan Lény, aki Szó és Szeretet, akinek szava és szeretete van. Isten olyan, hogy van értelme az imádságnak, mert ő hall; a szeretetnek van értelme, mert Ő előbb szeretett minket.”" Tanító tevékenységének másik súlypontja az Egyház önértelmezése. A legfontosabb ide vonatkozó újszövetségi helyeket magyarázza, és ismerteti az aktuális zsinati vitákat. Az Eucharisztiáról szóló előadásait is ebbe a témakörbe számítja. Azt magyarázza, hogy az Eucharisztia a Feltámadott szentsége, az átváltozás szentsége. Az Eucharisztia értelme „önmagunk elveszítése azért, hogy megtaláljuk magunkat”; más szavakkal: „saját énünket áthatja a feltámadott Úr, mi pedig kitárjuk önmagunkat Feléje”. Számára a keresztény hitvallás sem gyámkodás, hanem a szabadság törvénye. „Isten Teremtő, a világ teremtmény, én magam is teremtmény vagyok” - ez egy olyan kijelentés, amely lehetővé teszi az ősbizalmat és az alapvető 1 Interjú Manuel Schlögl munkatárssal. 2 Interjú a szerzővel. 3 Schlögl, Manuel : Joseph Ratzinger in Münster 1963-1966. Münster, 2012.