Sigmond Elek: A mezőgazdasági növények termelési jellemzői - Szent István Könyvek 85. (Budapest, 1930)
IV. rész: A levegő mint termelési tényező
A LEVEGŐ MINT TERMELÉSI TÉNYEZŐ 179 Briggs és McLane ennek a változó értéknek a kiküszöbölése céljából olyan eljárást dolgozott ki, mely független az esetlegességektől s így mindig ugyanakkora értékhez vezet.1 ők ugyanis a túlnedves talaj t erős centrifugálásnak vetik alá. A centrifugában a talajt szűrőszövettel ellátott fémhengerekbe helyezik és így kb. 5000 fordulatszámú sebességgel elérik, hogy a centrifugális erő és a talaj vízkapacitása között bizonyos egyensúlyi állapot áll elő, melynek nedvességtartalma a talajokra jellemző. Ezt a talaj nedvességegyenértékének («Moisture equivalent») nevezték el. Körülbelül 100 különböző talajt vizsgáltak meg és 3-6—46-5% közt változott az érték. Azt is tapasztalták, hogy a talaj finomabb szemcséinek mennyiségével függ össze ez az értékszám, mert bizonyos valószínű számítások alapján kiszámították a 0-05—0-005 (C), ill. az ennél finomabb (D), továbbá a szerves anyagnak (E) megfelelő együtthatókat és az ezekkel kiszámított értékek közelítőleg megegyeztek a talált nedvességi egyenértékekkel. Következő egyenlet értelmében : 0-I3C+0-62 (D+E)= M+3. Ugyancsak összefügg ez a hervadási együtthatóval következő egyenlet értelmében : M (vízegyenérték)----------------------- = herv. együttható. 1-84 + 0-013 Megjegyzendő, hogy pl. a Békéscsaba mellett fekvő öntözött réten a növényzet már kisült, ha a talaj nedvességtartalma 11-5—15% volt, jeléül annak, hogy ez a mennyiség a kérdéses talajban már a növény gyökereinek nem áll rendelkezésére. Ez gyakorlatilag igen lényeges a talaj vízgazdálkodása szempontjából. Mert sokszor 1 Dr. Briggs L. J. és McLane I. W. : The moisture equivalents of soils. U. S. Dep. Agric. Bur. of. Soils, Bull. No 45. (1907.) 12