Somogyi Győző: Magyar Hősök arcképcsarnoka (Budapest, 1996)

Ajánlás Ez a képsorozat tisztelgés a honfoglalás 1100. évfordulójára a sokmillió névtelen katona előtt, akik viharos történelmünk során a hazát védelmezték. Száz név és arc kiválasztása csak jelképes lehet, hisz sokkal többen méltók a „magyar hős” névre. Nem száz portrét akartam festeni, hanem egyetlen ikonosztázt, amelyben megszen­­telődött hősök ünnepélyes testtartással tekintenek az örökkévalóságba, a műfaj barokk és milleneumi hagyományai szerint. E határokon belül a lehető tudományos pontosságra törekedtem. A fegyverek, ru­hák, rendjelek hitelesek. Olyan alakokat választottam tudós történészek segítségével, akik nem csak katonának, de embernek is kiválóak. Arra törekedtem, hogy arányosan képviseljék hadtörténetünk korszakait, bemutassák a magyar hadiviselet fejlődését, és történelmünk sokszínűségét. Vannak köztük más anyanyelvűek, és vannak akik más népnek is hősei. Különböző zászlók alatt harcoltak, de hőstetteik a magyar nemzetet szolgálták, és a nemzet magáénak vallja őket. Ezúton köszönöm Basics Beatrix, Makay Ágnes, Bencze László, Bona Gábor, B. Szabó János, Hermann Róbert, Kovács István, Szakály Ferenc, Szakály Sándor, Temesvári Ferenc, Tobak Tibor és Ungváry Krisztián történészek segítségét. Salföld 1996. június 25. Somogyi Győző A magyar történelem ezeregyszáz éve a kiemelkedő katonai teljesítmények története is. A honfoglaláshoz vezető hadművelet csodálatba ejtette a korabeli Európát, a kalandozá­sokat pedig máig is a vikingek és a mórok hadjárataihoz hasonlítja a nyugati történet­­írás. Az Árpád-kori Magyarország a térség jelentős katonai hatalmai közé tartozott, s az évszázadok során bebizonyította, hogy méltó ellenfele a bizánci birodalomnak ugyanúgy, mint a Német-Római Császárságnak. Anjou-házi királyaink kiemelkedő katonai teljesít­ményei is respektusra késztették ellenfeleiket. Hunyadi János és Mátyás hadjárataiban a kezdeményezőkészség és a távlatos stratégiai gondolkodás egyaránt megjelenik. Köz­helyszámba megy, hogy 1526 után Magyarország több mint másfél évszázadon át a ke­reszténység védőbástyája volt. A kiemelkedő végvári kapitányok hősiességéről egész Európa tudott. A XVIII. század legszebb haditettei közé tartoztak Hadik András, Nádasdy Ferenc és Kray Pál hadműveletei és csatái. 1848-49 honvédsége a korszak egyik legjobb hadseregét, a cs. kir. ármádiát kényszerítette meghátrálásra. Ma már elmondhatjuk, hogy az I. világháború magyar katonáinak teljesítménye semmiben sem maradt el a mel­lettük vagy ellenük harcolókétól, s a II. világháborúnak is megvoltak a maga hősei, akik kiemelkedő haditettekkel hívták fel magukra a figyelmet. A háború nem csupán egy or­szág vagy egy hadsereg teljesítménye, hanem egyéneké is. Olyan egyéneké, akik szá­mára ez a helyzet teszi lehetővé, hogy a bennük rejlő képességeket megmutassák. A kiemelkedő haditettek végrehajtóinak bemutatása azért fontos, mert sokkal könnyebb egy korszakot vagy a történelem egészét egyéni teljesítmények során át megismertetni és megszerettetni. Somogyi Győző vállalkozásának ez az igazi értelme és fontossága. Az általa megfestett száz magyar hős között vannak uralkodók és közvitézek, táborno­kok és hadnagyok, olyanok, akiknek csak a nevét és kiemelkedő hőstettét ismerjük, s olyanok, akikről köteteket lehetne összeírni. Életrajzukon és tetteiken keresztül képet kapunk a magyar történelem egészéről. Olyan képet, amelyre méltán lehetünk büszkék, hiszen nemzetként való fennmaradásunkat e hősöknek, az ő katonai teljesítményüknek is köszönhetjük. Attila hun király, Isten Ostora (uralkodott: 434-453) A Kárpát-medencébe ősidők óta érkeztek lovas né­pek. Az ókori történetírók szerint a szkítának neve­zett népek mind rokonai egymásnak, és birodalmaik mindig számos szövetségest egyesítenek. A közép­kori történetírás és a magyar nemzeti hagyomány ebből a szkíta törzsből eredezteti a hun és magyar népet, és első közös hősének Attilát tekinti. A Krisz­tus utáni 4. században hun támadás váltotta ki a nép­­vándorlást, amely a római birodalom és az ókori civilizáció végét jelentette. A hunok ereje hatalmas ménesekkel vonuló lovas hadseregükben és birodal­muk szervezettségében állt. Első csapataik 379-ben törtek Pannóniába, 405 körül pedig elfoglalták az egész Kárpát-medencét. 406-ban a római kormány­zat szerződésben átengedte nekik Valeria tartományt. 420 körül a hun birodalom központja a Kárpát­medencébe került. A 434-ben trónra lépő Attila és Bleda előbb a kelet-római birodalom ellen indítot­tak hadjáratokat, s elfoglalták az al-dunai területe­ket. 445-től Attila immáron egyedül kormányozta birodalma népeit a Tisza mellett épített fényűző sá­torpalotából. „Isten Ostorának” nevezte magát. 447- ben germán szövetségeseivel a kelet-római biroda­lomra támadt. 451-ben elfoglalta Gallia nagy részét és Catalaunumnál a korszak legnagyobb csatáját vívta Aetius római és germán hadseregével. A csata egyik fél számára sem hozta meg a győzelmet. 452- ben Észak-ltáliát hódoitatta, de a következő évben váratlan halálát birodalma széthullása követte. A le­genda szerint a hun nép egyik ágából származnak az Erdélyben élő székelyek. Hermann Róbert

Next