Somogyi Győző: Magyar Hősök arcképcsarnoka (Budapest, 1996)
Ajánlás Ez a képsorozat tisztelgés a honfoglalás 1100. évfordulójára a sokmillió névtelen katona előtt, akik viharos történelmünk során a hazát védelmezték. Száz név és arc kiválasztása csak jelképes lehet, hisz sokkal többen méltók a „magyar hős” névre. Nem száz portrét akartam festeni, hanem egyetlen ikonosztázt, amelyben megszentelődött hősök ünnepélyes testtartással tekintenek az örökkévalóságba, a műfaj barokk és milleneumi hagyományai szerint. E határokon belül a lehető tudományos pontosságra törekedtem. A fegyverek, ruhák, rendjelek hitelesek. Olyan alakokat választottam tudós történészek segítségével, akik nem csak katonának, de embernek is kiválóak. Arra törekedtem, hogy arányosan képviseljék hadtörténetünk korszakait, bemutassák a magyar hadiviselet fejlődését, és történelmünk sokszínűségét. Vannak köztük más anyanyelvűek, és vannak akik más népnek is hősei. Különböző zászlók alatt harcoltak, de hőstetteik a magyar nemzetet szolgálták, és a nemzet magáénak vallja őket. Ezúton köszönöm Basics Beatrix, Makay Ágnes, Bencze László, Bona Gábor, B. Szabó János, Hermann Róbert, Kovács István, Szakály Ferenc, Szakály Sándor, Temesvári Ferenc, Tobak Tibor és Ungváry Krisztián történészek segítségét. Salföld 1996. június 25. Somogyi Győző A magyar történelem ezeregyszáz éve a kiemelkedő katonai teljesítmények története is. A honfoglaláshoz vezető hadművelet csodálatba ejtette a korabeli Európát, a kalandozásokat pedig máig is a vikingek és a mórok hadjárataihoz hasonlítja a nyugati történetírás. Az Árpád-kori Magyarország a térség jelentős katonai hatalmai közé tartozott, s az évszázadok során bebizonyította, hogy méltó ellenfele a bizánci birodalomnak ugyanúgy, mint a Német-Római Császárságnak. Anjou-házi királyaink kiemelkedő katonai teljesítményei is respektusra késztették ellenfeleiket. Hunyadi János és Mátyás hadjárataiban a kezdeményezőkészség és a távlatos stratégiai gondolkodás egyaránt megjelenik. Közhelyszámba megy, hogy 1526 után Magyarország több mint másfél évszázadon át a kereszténység védőbástyája volt. A kiemelkedő végvári kapitányok hősiességéről egész Európa tudott. A XVIII. század legszebb haditettei közé tartoztak Hadik András, Nádasdy Ferenc és Kray Pál hadműveletei és csatái. 1848-49 honvédsége a korszak egyik legjobb hadseregét, a cs. kir. ármádiát kényszerítette meghátrálásra. Ma már elmondhatjuk, hogy az I. világháború magyar katonáinak teljesítménye semmiben sem maradt el a mellettük vagy ellenük harcolókétól, s a II. világháborúnak is megvoltak a maga hősei, akik kiemelkedő haditettekkel hívták fel magukra a figyelmet. A háború nem csupán egy ország vagy egy hadsereg teljesítménye, hanem egyéneké is. Olyan egyéneké, akik számára ez a helyzet teszi lehetővé, hogy a bennük rejlő képességeket megmutassák. A kiemelkedő haditettek végrehajtóinak bemutatása azért fontos, mert sokkal könnyebb egy korszakot vagy a történelem egészét egyéni teljesítmények során át megismertetni és megszerettetni. Somogyi Győző vállalkozásának ez az igazi értelme és fontossága. Az általa megfestett száz magyar hős között vannak uralkodók és közvitézek, tábornokok és hadnagyok, olyanok, akiknek csak a nevét és kiemelkedő hőstettét ismerjük, s olyanok, akikről köteteket lehetne összeírni. Életrajzukon és tetteiken keresztül képet kapunk a magyar történelem egészéről. Olyan képet, amelyre méltán lehetünk büszkék, hiszen nemzetként való fennmaradásunkat e hősöknek, az ő katonai teljesítményüknek is köszönhetjük. Attila hun király, Isten Ostora (uralkodott: 434-453) A Kárpát-medencébe ősidők óta érkeztek lovas népek. Az ókori történetírók szerint a szkítának nevezett népek mind rokonai egymásnak, és birodalmaik mindig számos szövetségest egyesítenek. A középkori történetírás és a magyar nemzeti hagyomány ebből a szkíta törzsből eredezteti a hun és magyar népet, és első közös hősének Attilát tekinti. A Krisztus utáni 4. században hun támadás váltotta ki a népvándorlást, amely a római birodalom és az ókori civilizáció végét jelentette. A hunok ereje hatalmas ménesekkel vonuló lovas hadseregükben és birodalmuk szervezettségében állt. Első csapataik 379-ben törtek Pannóniába, 405 körül pedig elfoglalták az egész Kárpát-medencét. 406-ban a római kormányzat szerződésben átengedte nekik Valeria tartományt. 420 körül a hun birodalom központja a Kárpátmedencébe került. A 434-ben trónra lépő Attila és Bleda előbb a kelet-római birodalom ellen indítottak hadjáratokat, s elfoglalták az al-dunai területeket. 445-től Attila immáron egyedül kormányozta birodalma népeit a Tisza mellett épített fényűző sátorpalotából. „Isten Ostorának” nevezte magát. 447- ben germán szövetségeseivel a kelet-római birodalomra támadt. 451-ben elfoglalta Gallia nagy részét és Catalaunumnál a korszak legnagyobb csatáját vívta Aetius római és germán hadseregével. A csata egyik fél számára sem hozta meg a győzelmet. 452- ben Észak-ltáliát hódoitatta, de a következő évben váratlan halálát birodalma széthullása követte. A legenda szerint a hun nép egyik ágából származnak az Erdélyben élő székelyek. Hermann Róbert