Sugár István: Az egri püspökök története - Az egri főegyházmegye schematizmusa 1. (Budapest, 1984)
Az egri püspökök
a Szentszékhez.12 1471-ben ismét hazánkban találjuk az egyre aktívabb diplomáciai tevékenységet kifejtő ferencrendi szerzetest, ö adta át például a magyar uralkodónak a pápa által küldött megszentelt kardot.13 Életében nagy fordulatot jelentett, amikor Kaplai Miklós gyulafehérvári püspök halála után 1472. december 16-án IV. Sixtus pápa (1471—84) őt nevezte ki utódjául,14 s egyben királyi kancellár is lett, Böhm János szerint.15 Csakhamar az Apostoli Szentszék legátusa címet is elnyerte,16 s mint ilyen az elsőfokú egyházi bíróság ítélete elleni fellebbezések ügyében ő döntött.17 Amikor 1473. december 10-én Mátyás király Székesfehérváron fogadta Itáliából hozzá érkezett jegyesét, Beatrixot, Rangom mondotta az olasz nyelvű ünnepi köszöntőt, majd pedig december 22-én ő eskette össze a királyi párt.18 Egyébként ő volt az uralkodó gyóntatója is.19 1474 zsúfolt eseményekkel teli volt Rangom Gábor részére, ő vezette Budáról a lengyel királyhoz a békeküldöttséget.20 Ahogy emlegették: „a király jobbik szeme” részére Mátyás bíbort kért számára 1474-ben IV. Sixtus pápától.21 De ezzel még nem telt el az esztendő. Az esztergomi érsekségre előlépett Beckensloer János utódaként már mint postulatus egri püspök szerepel, s 1475. április 24-én elnyerte e méltósághoz a pápa megerősítő bulláját.22 Mint Hunyadi Mátyás legbensőbb bizalmasa és tanácsadója 1475—76-ban elkísérte a sereggel a déli végekre. Péterváradnál együtt táborozott az uralkodóval, s 1476-ban ő írta meg Sabác bevétele után a részletes győzelmi jelentést. Sőt a magyar uralkodó követeként Rómába utazott, hogy személyesen számoljon be a pápának a törökökön aratott fényes diadalról.23 1475 utolján Rómában már általános volt a vélemény, hogy Rangoni Gábort bíborossá emeli a pápa. December 29-én a milánói hercegnek azt jelentette római követe, hogy az hírlik, miszerint a konzisztórium már mellette döntött, „éspedig azon okból, — szól a levél, — mert Szent Ferenc rendjéhez tartozik, de meg azért is, mivel jóravaló, sőt kitűnő ember hírében áll, kinek hasznát veszi a király (tudniillik Mátyás, S. I.) Olaszországgal való ügyei intézésében. Éppen most is értesít, hogy a magyar király seregéhez megy, aki táborba száll, és készen áll a törököt megtámadni.”24 De ekkor még elmaradt a bíborost kinevezés. Arra csak az 1477. december 10-i konzisztóriumi ülésen került sor.25 („Gabriel Divina providentia Sanctorum Sergii et Bachi S. R. E. Presbyter Cardinalis, Episcopus Agriensis.”26) A budai királyi udvarban élt Galeotti elmeséli, hogy a magyar főurak, akiknek papjaik voltak, rossz néven vették a királytól, hogy a hatalmas egri püspökségre Rangoni Gábort nevezte ki, idegenből magyar földre szakadt, kötéllel övezett, mezítlábas embert, mikor annyi előkelő és tanult főnemes akadt volna. Szépen tükrözi Rangoni lelkületét, hogy midőn meghallotta, miszerint kardinális lett, sokáig sírt, mert tudta, hogy Mátyás király kegye emelte e magas méltóságra, s nem hálálhatja meg méltóképpen az uralkodó vele szemben tanúsított jóságát.27 Rangoni Gábor bíborosi kinevezése után két évig Egerben maradt, s ez 178