Süllei László - Erdő Zsuzsa - Tóth János Csaba - Míg Balázs - Zubrecki Judit - Szászvári Gabriella (szerk.): Az engesztelés éve 2006. Imaév a nemzet lelki megújulásáért (Budapest, 2007)
Emlékkönyv
Hunyadi János kormányzó mintaképe a középkori vallásos lovagnak. Harcaiban mély vallásosság és hazaszeretet vezérelte. A „hitetlen” törökök elleni harcot elsősorban mint vallásos kötelességet fogta fel, a kereszténységnek akart szolgálatot tenni azzal, hogy a legnagyobb ellenségét kiszorítja Európából. Ebben rejlik világtörténelmi jelentősége. Európa az ő dicsőséges harcai nyomán eszmélt rá először Magyarország nagy történeti hivatásának tudatára. Ettől fogva kezdték úgy emlegetni, mint a kereszténység védőbástyáját. Hunyadi János életét keresztény lelkűiét jellemezte. Korábbi győzelmei zsákmányából középületeket, kolostorokat emelt. Mária-tisztelete és a pápa iránti fiúi hódolata a keresztény lovag mintaképévé tették. Ránk maradt magyar nyelven tett kormányzói esküje, amely ma is megszívlelendő a nép vezetőinek. Istenre és a Boldogasszonyra tett esküje így végződik: „Hogy az esküt, amit az ország javára megírattak, erősen és tökéletességgel megtartok és ellene nem teszek és nem tétetek.” Elébe helyezte saját érdekeinek az ország és a nemzetünk javát. Nem fedte el a bajokat, nem azt mondta az embereknek, amit hallani akartak, illúzióba ringatva őket, hanem felmérte a veszélybe került haza állapotát, amelyért életét is kész volt feláldozni. A gyulafehérvári székesegyházban temették el. Erdély népével együtt ott várja a feltámadást. Kapisztrán Szent János már hetvenesztendős volt, amikor hazánk földjére lépett. Jó példája ő a szentek nemzeteken átívelő és egymást összekötő hatásának. Nagy felkészültségű jogász múlttal lépett a ferenceseket a maga szigorúságában képviselő obszerváns rendtagok közé. Hatalmas szónoki tudásával mindenütt a keresztény hit védelmezője volt a különböző eretnekségekkel szemben. Fejedelmek, püspökök kérték segítségét, hogy tartományukban erősítse meg a keresztény hitet. így fordultak a magyar rendek is, Kalocsa akkori érsekével, Szekcsői Herceg Rafaellel együtt, a szentéletű baráthoz, hogy jöjjön segítségére az egyházmegyéjéhez tartozó Nándorfehérvárnak. Bár szavát nem értették, lángoló buzgósága, karizmatikus ereje még a tolmácsok által is ezreket tudott mozgósítani. О volt a nándorfehérvári diadal lelki vezetője, keresztes vitézei nélkül nem született volna meg a győzelem. Kapisztrán Szent János látta el szentségekkel a pestis járványban halálához közeledő Hunyadi Jánost, majd követte őt azon esztendő október 23-án. Újlaki eltemetése után a későbbi török támadás miatt nem volt nyugalma testének. Sírja azóta is ismeretlen számunkra, de köztünk él szelleme és mintha csak újraéledt volna ötszáz év múltán, mert az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc halálának napján kezdődött, amikor még egyszer felragyogott a magyar nemzet összefogása. A forradalom hősei is ugyanúgy szembeszálltak a nemzetet elnyomó totális hatalommal. 112