Suták József: Geometriai axiomák - A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből (Budapest, 1898)
GEOMETRIAI AXIOMAK. 5 ségesnek tartom, hogy ezen a helyen beszámoljak Euklidesnek legfontosabb definitióiról és axiómáiról, hogy ennek megtörténtével rámutathassak arra a kérdésre, melynek megoldására vonatkozó törekvések között született meg a Bolyai-féle geometria. Szükségesnek tartom továbbá legalább vázlatosan bemutatni azokat a törekvéseket, melyek az emberiség gondolkodását az uj eszme befogadásához megér lelték s azután rámutatni azokra az újabb kutatásokra, melyek a geometria alapjainak megszilárdítását célozzák. Euklides Elemeinek manapság legjobbnak tartott Heibergféle 1 kiadása alapján Euklides axiómáit a megértésükhöz szükséges nehány definitióval együtt a következőkben állítom össze : Def initiók: 1. Azt, aminek nincs semmi része, pontnak nevezzük. 2. A vonal olyan hosszúság, melynek nincs szélessége. 4. Egyenes vonalnak azt a vonalat nevezzük, melynek elhelyezkedése a benne levő pontokra nézve mindenütt egyforma. 5. Azt, aminek hosszúsága és szélessége van, felületnek nevezzük. 6. Síknak nevezzük az olyan felületet, mely a benne levő egyenesekre nézve mindenütt egyforma elhelyezkedésű. 15. A kör olyan egyetlen egy vonallal bezárt síkidom, melynek bármely pontjából egy a belsejében fekvő ponthoz húzott egyenesek mind egyenlők. 16. Ezt a pontot a kör centrumának nevezzük. 23. Párhuzamosaknak nevezzük azokat az egyeneseket, melyek egy síkban vannak, s a melyek, habár mindkét oldalon a végtelenségig meghosszabbítjuk őket, még sem találkoznak. Euklidesnek többi definitióját, melyek a szögekre, háromszögekre, négyszögekre s. i. t. vonatkoznak, s a Heiberg J. L., Euclidis Elementa. 5 Bd. Leipzig 1883—1888.