Szabó Ferenc S.J.: Prohászka Ottokár élete és műve (1858-1927) (Budapest, 2007)
X. A költő és misztikus Prohászka
resztény és magyar küldetéstudattal emeli fel prófétai szavát az első világháború borzalmai közepette, majd a vörös terror bukása után.9 A 20. századi magyar katolikus irodalom az első világháború előtt még csak kezdeti szakaszában volt, akkor kezdett kibontakozni. Sík Sándor első, Szembe a nappal című 1910-es kötete kifejezetten Prohászka és Ady hatása alatt született, de a Maeterlinck-hatás is érezhető már itt is, de még inkább A belülvalók mécse (1912) egyes versein. Prohászka ismerhette még a Költemények (1916) ciklust. Harsányi Lajos már négy kis kötetet közzétett a világháború végéig; ő inkább formaművész, Ady hatása nála kifejezett. Prohászka 1918-ban, amikor az Életnek nyilatkozott, Mécs László verseit még nem ismerhette, mert a felvidéki költő első kötete csak 1924-ben jelent meg. Később Mécs Lászlónál - főleg szociális ihletésű verseiben - világosan felismerhető Prohászka ihletése. Annak idején (1933-ban) csak részben volt igaza Illyés Gyula Mécs Lászlót érintő túlzó kritikájának;10 de abban tévedett, hogy Prohászka nem lehetett a katolikus költők vezére, mert „minden olvasottsága ellenére amatőr, középszerű, türelmetlen, demagóg; nem az a varázsló, aki vizet fakaszt a sziklából".11 Nem tudom, mennyit olvasott annak idején Illyés Prohászkától. Mindenesetre Sík és mások vallomásai, valamint a tények rácáfoltak erre az egyoldalú ítéletre. Illyés, aki Sík Sándornál Ady hatását hangsúlyozza, teljesen félreismeri a Prohászka-hatást. Kétségtelen, hogy a magyar katolikus költészet a századelőn jóval elmaradt a francia katolikus reneszánsztól, amelyre felfigyelt Párizsban Ady Endre is, aki a „megtérések tornádójáról" beszélt. Más kérdés, ma hogyan ítélik meg Sík Sándor és Mécs László „katolikus költészetét". Jeleníts István Sík Sándor összegyűjtött verseinek utószavában12 - helytálló kritikával - ezeket írja: „A fiatal Sík Adyról és Prohászkáról írta első, fölfedezésszámba menő elemző tanulmányát. Világszemlélete mindvégig Prohászka szellemi forradalmának ihletkörében maradt. Babitstól, akár Szabó Lórinctől, József Attilától, az élők közül Pilinszkytől vagy a legújabbaktól többet tudunk meg a mai ember Isten körüli vívódásairól, saját hitük kísértéseiről és megvilágosodásairól is, mint tőle." Jeleníts ezután Ratzinger bíborost idézve hozzáfűzi: „A mai keresztény hite megkísértett hit. [...] Ez a hit kevésbé harsány a »diadalmas világnézet« Prohászka-Sík Sándoros hiténél, de hitelesebb annál, s ha maga a hitetlenség kísértését nem tudja egyetlen fölényes mondattal elutasítani, viszont kísértője lesz a nem-hívőnek, hogy megint Ratzinger 9 Prohászka 1920-ban élesen bírálta az egy évvel korábban elhunyt Adyt, akit a németeket pocskondiázó Heinéhez hasonlított. Lásd ÖM 22., 253. 10 Lásd Távlatok 51.10Z 11 Illyés Gyula 1933-as tanulmányában: „Katolikus költészet." In: Iránytűvel. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1975.1. kötet. 329kk. 12 Szent István Társulat, Budapest, 1976. 930. Szabó Ferenc S. J: Prohászka Ottokár élete és műve (1858-1927) 301 X. A költő és misztikus Prohászka----------------