Szent István Társulat naptára 1891-ik közönséges évre (Budapest, 1890)

Olvasmányok

48 •esküt tett. hogy a Hunyadiakat nem bántja, Lászlót Budán 1457-ben lefejeztette. Már .az apját is minduntalan üldözték, úgy hogy Hunyadi János a béke és-a haza jóléte ked­véért Czillei lányát, Ezsébetet jegyezte el Mátyás fia számára ; később pedig szövet­séget kötött Podiebrdd, csehországi kor­mányzóval. Erzsébet korán elhalt s az álnok Czillei és barátjai mindvégig ellenségei ma­radtak a Hunyadiaknak. Egész Magyarország felháborodott Hu­nyadi László lefejeztetésén, úgy hogy Y. László király a maga lelkiismerete és az •ország elől is megfutamodott, mikor Prá­gába menekült, ahová az udvaránál levő Mátyást is magával vitte. Mátyás akkor már 17 éves volt, érett és nagyeszű ifjú, akit ta­nítói és környezete csodált sok, nagy tulaj­donságaiért. Maga Kapisztráni Szent János, aki keresztes háborút jött hirdetni orszá­gunkba, s aki Hunyadi János legbensőbb barátja volt, gyermek korában megjöven­dölte neki, hegy Magyarország királya lesz, :s Mátyás később udvara előtt nyíltan be­vallotta, hogy ama szent égi közbenjárásá­nak tulajdonítja királyi koronáját. László király bűnös lelkiismerete nem so­káig viselte a terhet. Isten hirtelen halállal büntette 1457-ben. Még forrongott az or­szág a felháborodástól amiatt, hogy Hunyadi Lászlót lefejezték, Hunyadi János, a legna­gyobb hős fiát, aki annyi nagy érdemet szer­zett Magyarország körül, s nyomban elha­tározták, hogy a nagy hős tiszteletére és •emlékére, és a nemzet hálájának jeléül Má­tyás fejére teszik a királyi koronát. De a Hunyadi-ház ellenségei sem nyu­godtak, s minden követ megmozdítottak, hogy ne Mátyás legyen magyar király, ha­nem inkább akármelyik külföldi fejedelem ; féltek is tőle. hogy bátyja lefejeztetéseért boszut áll. Édes anyja, Szilágyi Erzsébet és nagybátyja, Szilágyi Mihály azonban min­dent elkövetett, hogy Mátyást segítsék a trónra. Mátyás épen Prágában volt Podieb­­rád, Csehország kormányzójának hatalmá­ban, aki előre látta, hogy a 17 éves ifjú lesz a magyar király. Előre is szövetséget kötött vele, és eljegyezte számára Katalin leányát. Itthon azonban a Hunyadi-ház ellenségei­nek békitésében fáradoztak, s Gara nádorral megalkudtak, hogy ha Mátyás az ő leányát, Annát veszi el, s akkor királylyá választá­sának útjában semmi sem áll. A másik nagy ellenség, Czillei Ulrik már a sírban pihent ; egyszer orvul támadta meg Hunyadi Lászlót Nándorfehérváron,László védekezett, kardra került a dolog, s a harcz Ulrik halálával végződött. A királyválasztó országgyűlés Budán tar­tatott meg ; a Rákoson köznemesek tanyáz­tak ; s egytől-egyig Mátyást akarták király­nak. A legtöbben azt akarták, hogy magyar embert válaszszanak királylyá, s e méltó­ságra alkalmasabbat Mátyásnál nem talál­tak. A főurak is kibékültek, s így Mátyás megválasztatása bizonyos lett. S mikor ezt kihirdették, negyvenezer ember hallgatta, jó részük a nagy lelkesüléstől a Duna jegén tartózkodott, akik óriási örömmel fogadták a hirt, nagy lakomát csaptak, s határ nélkül örvendeztek, mert már 1301 óta nem magyar volt a magyarnak királya. S e dicsőséges esemény 1458 elején történt, télen. Meg­örültek neki egész Európában, s különösen III. Kalixtus pápa, ilyen dicső főn látva a magyar koronát, s mert mindenki tudta, hogy Mátyásnak van elég hadvezéri tehet­sége és ereje, hogy a török terjeszkedésének útját vágja, s tőle a kereszténységet meg­mentse. A 18 esztendős király mellé öt esztendőre nagybátyját, Szilágyi Mihályt választották az ország kormányzójává, s hozzá Podieb­­rádtól Prágából el is kellett őt hozni. Nagy­szombaton és Esztergomon keresztül való­ságos diadalmenetben jött Mátyás király Budavárába, ahol 1458 farsang utolsó nap­

Next