Szent István Társulat naptára 1891-ik közönséges évre (Budapest, 1890)
Olvasmányok
48 •esküt tett. hogy a Hunyadiakat nem bántja, Lászlót Budán 1457-ben lefejeztette. Már .az apját is minduntalan üldözték, úgy hogy Hunyadi János a béke és-a haza jóléte kedvéért Czillei lányát, Ezsébetet jegyezte el Mátyás fia számára ; később pedig szövetséget kötött Podiebrdd, csehországi kormányzóval. Erzsébet korán elhalt s az álnok Czillei és barátjai mindvégig ellenségei maradtak a Hunyadiaknak. Egész Magyarország felháborodott Hunyadi László lefejeztetésén, úgy hogy Y. László király a maga lelkiismerete és az •ország elől is megfutamodott, mikor Prágába menekült, ahová az udvaránál levő Mátyást is magával vitte. Mátyás akkor már 17 éves volt, érett és nagyeszű ifjú, akit tanítói és környezete csodált sok, nagy tulajdonságaiért. Maga Kapisztráni Szent János, aki keresztes háborút jött hirdetni országunkba, s aki Hunyadi János legbensőbb barátja volt, gyermek korában megjövendölte neki, hegy Magyarország királya lesz, :s Mátyás később udvara előtt nyíltan bevallotta, hogy ama szent égi közbenjárásának tulajdonítja királyi koronáját. László király bűnös lelkiismerete nem sokáig viselte a terhet. Isten hirtelen halállal büntette 1457-ben. Még forrongott az ország a felháborodástól amiatt, hogy Hunyadi Lászlót lefejezték, Hunyadi János, a legnagyobb hős fiát, aki annyi nagy érdemet szerzett Magyarország körül, s nyomban elhatározták, hogy a nagy hős tiszteletére és •emlékére, és a nemzet hálájának jeléül Mátyás fejére teszik a királyi koronát. De a Hunyadi-ház ellenségei sem nyugodtak, s minden követ megmozdítottak, hogy ne Mátyás legyen magyar király, hanem inkább akármelyik külföldi fejedelem ; féltek is tőle. hogy bátyja lefejeztetéseért boszut áll. Édes anyja, Szilágyi Erzsébet és nagybátyja, Szilágyi Mihály azonban mindent elkövetett, hogy Mátyást segítsék a trónra. Mátyás épen Prágában volt Podiebrád, Csehország kormányzójának hatalmában, aki előre látta, hogy a 17 éves ifjú lesz a magyar király. Előre is szövetséget kötött vele, és eljegyezte számára Katalin leányát. Itthon azonban a Hunyadi-ház ellenségeinek békitésében fáradoztak, s Gara nádorral megalkudtak, hogy ha Mátyás az ő leányát, Annát veszi el, s akkor királylyá választásának útjában semmi sem áll. A másik nagy ellenség, Czillei Ulrik már a sírban pihent ; egyszer orvul támadta meg Hunyadi Lászlót Nándorfehérváron,László védekezett, kardra került a dolog, s a harcz Ulrik halálával végződött. A királyválasztó országgyűlés Budán tartatott meg ; a Rákoson köznemesek tanyáztak ; s egytől-egyig Mátyást akarták királynak. A legtöbben azt akarták, hogy magyar embert válaszszanak királylyá, s e méltóságra alkalmasabbat Mátyásnál nem találtak. A főurak is kibékültek, s így Mátyás megválasztatása bizonyos lett. S mikor ezt kihirdették, negyvenezer ember hallgatta, jó részük a nagy lelkesüléstől a Duna jegén tartózkodott, akik óriási örömmel fogadták a hirt, nagy lakomát csaptak, s határ nélkül örvendeztek, mert már 1301 óta nem magyar volt a magyarnak királya. S e dicsőséges esemény 1458 elején történt, télen. Megörültek neki egész Európában, s különösen III. Kalixtus pápa, ilyen dicső főn látva a magyar koronát, s mert mindenki tudta, hogy Mátyásnak van elég hadvezéri tehetsége és ereje, hogy a török terjeszkedésének útját vágja, s tőle a kereszténységet megmentse. A 18 esztendős király mellé öt esztendőre nagybátyját, Szilágyi Mihályt választották az ország kormányzójává, s hozzá Podiebrádtól Prágából el is kellett őt hozni. Nagyszombaton és Esztergomon keresztül valóságos diadalmenetben jött Mátyás király Budavárába, ahol 1458 farsang utolsó nap