Tomka Ferenc: Találkozás a kereszténységgel. Bérmálkozóknak és katekumeneknek (Budapest, 2012)

II. könyv: Legyenek mindnyájan egy

39. fejezet Az ember csődje - a bűn I. Bűn és szabadulás — Dosztojevszkij, a nagy orosz regényíró munkásságát végigkíséri a bűn és bűnhődés” problémája. A bűnöst haláláig üldözi lelkiismerete. - Sok író, költő sorai közt feltűnik ugyanez a gondolat: „Min­den volt dolgom egy-egy átok, szégyen” - érzi Ady egyes pillanataiban (A patyolat üzenete). - József Attilából is felszakad: „Nagyon félek a büntetéstől” (Kiáltozás). — Dávid király egy életen át siratja vétkeit: „A mélységből kiáltok, Uram, Hozzád - Hallgasd meg szavamat, Uram... Bűnöm előttem lebeg szüntelen... Fordítsd el arcodat bűneimtől... Teremts új szí­vet belém...” (130. és 51. Zsolt.). Szent Pál pedig meg szeretne szabadulni a bűnt hordozó „halálra szánt” testtől (Rom 7,14—8,9). — A bűntudat szorongást szül. A szorongás pedig megbénítja az embert. Az sokakat arra sarkall, hogy letagadják a bűnt. De a bűn valóságát és problémáját ezzel a hazugsággal csak növelik. - Dávid király, Szent Pál, és az idézettek mellett sok más író és gondolkozó vallotta, hogy a kérdésre csak Isten adhat megoldást. — Mit mond a bűnről, a bűntudatról hitünk? Olvassuk el a Szentírásból: Róm 2,12-16: „...Amikor a pogány ... a természet szavára jár el..., törvény híján saját magának a törvénye... a törvény szabta cselekedet a szívébe van írva. Erről lelkiismerete tanúskodik... ” Róm 7,14-8,4: „ .. .nem azt teszem, amit szeretnék, a jót, hanem amit gyűlölök, a rosszat... Semmi jó nem lakik bennem, azaz a testemben, mert készen vagyok ugyan akarni a jót, de arra, hogy tegyem is, nem vagyok képes... . Tagjaimban más törvényt észlelek, s ez küzd értelmem törvénye ellen, és ... Én nyomorult! Ki szabadít meg e halálra szánt testtől? Hála az Istennek Urunk: (mégpedig) Jézus Krisztus által! .. .Amire a törvény nem volt képes. ...azt Isten véghezvitte: elküldte tulajdon fiát a bűn miatt a bűn testéhez hasonló testben, hogy elítélje a testben levő bűnt... ” Róm 12,18-21: „Éljetek mindenkivel békességben. Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, sze­retteim... Sőt, ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni... Ne győzzön rajtad a rossz, inkább te győzd le jóval a rosszat. ” Beszéljük meg: 1. Mikor követünk el bűnt - akár hívők, akár nem hívők vagyunk? 2. Találkoztál már a bűnrehajló természettel? Hogyan lehet reményünk annak legyőzésére? 3. Milyen utat mutat a Szentírás, hogy legyőzzük a rosszat? II. „Győzd le jóval a rosszat!” (Róm 12,21) Jézus a szentségekben válaszol az emberi élet megrendült pillanatainak kérdéseire. Az élet egyik megrendítő határhelyzete a bűn elkövetése. Amikor egyrészt tudom, hogy vétkezem, másrészt „magam sem értem, mit teszek” (Róm 7,15). S a bűnt követi a bűntudat mardosása. - Ki szabadít meg ettől a kettősségtől? - Krisztus: Megváltónk. Ő ad erőt, hogy levessük az ösztönös, rosszra hajló, „régi em­bert”, s magunkra öltsük az „újat” (= Krisztust) (vö. Róm 13,14; Ef 4,22; Kol 3,10). Érthető, ha Jézus a bűnből, a bűntudatból való kilépés számára külön szentséget rendelt. (Mostani fejezetünkben a bűnről és a lelki megújulás útjáról szólunk, a következőben pedig a bűnbocsánat szent­ségéről.) 268

Next