Egyetemes Magyar Encyclopaedia 6. Bél-Cockerill (Pest, 1868)

C - Casanova János (de Seingalt) - Casati Gabrio gróf - Casaubonusok

647 CASANOVA JÁNOS.CASAUBONCS-OK. 648 venti érsekké nevezte, s mint nuntiust Velen­­czébe küldé, hogy reá vegye a büszke köztársa­ságot, miként lépjen a pápa, a svájcziak s VI. Henrik, franczia király közt alakúit szövetségbe V. Károly császár ellen. Küldetésének nem lett sikere. III. Gyula pápa alatt a velenczei tarto­mányba vonült vissza, s a tudományoknak élt. IV. Pál pápa visszahívta öt Rómába s államtit­kárává nevezte. Szónoklataiban Cicerót, levelei­ben ifj. Pliniust vette mintául. Költeményei esz­me- s képdüsak; kötetlen irataiban könnyűség s finomság ömlik el. Összes müvei első kiadásban, 3 kötetben Florenczben jelentek meg 1707-ben. Fordított Platóból s Thucydidesböl. Meghalt 1556-ban. Casanova János, (de Seingalt), született Velenczében 1725-ben. Atjga régi spanypj, ne­mes, Zanulli Faruzzi tánczosnő kedvéért szinész­­szé lön, s ezzel egybekelve, vándormüvesz életet élt. Halála után az anya 9 éves korában Paduá ba adá, honnét még csaknem mint gyermek ke­rült az egyetemre, s pappá lön ; de erkölcste­lensége végett ki kelle vetkeznie, s számtalan kaland s hányattatás után Konstantinápolyba jutott. Innét Parisba utazott s mint kártyajáté­kos szerepelt; majd Velenczébe visszatérvén, ott csínjai miatt az ólomtetők alá záratott; de sike­rülvén megszöknie, Amsterdamba menekült, honnét ismét bejárta Franczia-, Spanyol-, Len­gyel- s Oroszországot. 1774-ben a velenczei köz­társaság őt szabadnak nyilatkoztatta. Tömérdek kalandjai s bolyongásai után végre Duxban, Waldstein gróf csehországi birtokán, mint an­nak könyvíárnoka vonta meg magát, s itt irta meg nevezetes emlékiratait, melyek csaknem minden nyelven megjelentek. Egész 1803-ban bekövetkezett haláláig egyedül a tudományok­nak élt. — Casanova Ferencz, az előbbinek öcs­­cse, Londonban született 1727 és 32 között; ne­vezetes csata- és táj festő, a dresdai műegyetemen állást s tömérdek megrendelést kapott; később Bécsbe ment, melynek közelében, Brielben 1805- ben meghalt. Müveiben a színezés tüze s a kivi­tel utánozhatlan bájjal bír. — Casanova her. Já­nos, a harmadik fivér, Velenczében 1729-ben szü­letett, s mint a dresdai műegyetem igazgatója, halt meg 1798-ban. Irt „Értekezéseket a régi műemlékekről.“ Casati Gabrio gróf, az 1848-diki lom­bardiai forradalom egyik kiváló egyénisége, szü­letett 1798-ban Milanóban aug. 2-án. Páviában tanúit, hol 1821-ben a mathematika és jog terén tanúsított ismereteiért mindkettőből doctor czi­­met nyert. Az akkori észak-olaszországi mozgal­makban részt nem vett ugyan, de több elitéit honfitársának szökését elősegítette. 1837-ben a milánói községtanács bizalma folytán podestá­­nak (polgármester) választatott, mely hivatalt, háromszor egymásután megválasztatván, egészen a forradalom kitöréséig viselte. Ismételve küldött az államkormánynak emlékiratokat, melyekben a közigazgatás reformjának szükségességét ki­mutatja, és annak létesítése végett 1844-ben személyesen is megjelent Bécsben, de törekvése sikert nem aratott. Midőn 1847-ben szept. 8-án a rendőrség fegyveres kézzel támadámeg a fegy­vertelen népet és hasztalan vérontást vitt végbe, C. óvását egyenesen a kormányhoz, Bécsbe kül­­dé. Az 1848. évi jan. 2. és 3. napjaiban Casati gróf a legnagyobb veszélynek tévé ki magát, csakhogy a katonákat a vérontástól visszatart­sa. Midőn 1848-ban március havában Milánó és az egész Lombardiában kitört a vihar, C. nyuga­lomra, komoly magatartásra intette a népet; de a városban a kedélyek annyira föl voltak inge­relve, hogy azokat lecsillapítani nem állt már hatalmában. Március 18-án még egyszer sikerült visszatartania a katonaságot a vérengző föllé­péstől. A városhatóság eléff) nagy néptömeg kí­séretében,a kormáyzó palotájába ment, és O'Don­­nel tábornokot a rendőrség megszüntetésére és a nemzetőrség felállítására birta. De már vissza­mentében sajnosán kellett tapasztalnia, hogy a katonaság és nép közt a harcz megkezdődött, mely 5 napig tartott, és a katonaság visszavo­nulásával végződött. Ezen harcz közepeit marc. 20. C. mint elnöke az ideiglenes kormányzónak, a republicauusok minden tervét meghiúsítani igyekezett, Carlo Alberto szerencséjében bízva, és Lombardia üdvét a Piemonttali összekapcsolá­sában keresve. Junius 11-kén a pénzügyek ren­dezése végett Turinba hivatott és Károly Albert királytól egy új minisztérium alakításával bíza­tott meg, mely bizalomnak meg is felelt. Casati a custozzai csatáig, jul. 25-kén a minisztérium tagja volt. Miután Milánó és Lombardia az osz­trákok uralma alá került Casati a helyettes kor­mány tagjainak ajánlá, hogy egy lombardiai consulta alakíttassék Turinban, melynek élén egészen a novarai csatáig ő maga állott. Ez idő óta Turinban tartotta lakását, és a királytól senatornak neveztetett ki. A szélső forradalmi párt többször vádolta, hogy erélytelensége és Károly Albert királyba vetett vak bizalma okozta Lombardia fölkelésének szomorú kimenetelét. Fia, Casati Antal 1855-ben, mint a sardiniai követség titkára, Florenczbe küldetett, de Ausz­tria fenyegetései folytán a toscanai udvarnál el nem fogadtatott. Ennek diplomatiai szakítás lett Toscana és Sardinia közt a következménye, mely a fiatal C. visszahivatásával végződött. K. A. Casaubonus ok. 1) Casaubon Izsák, szü­letett 1555-ben franczia szülőktől Genfben febr. 18-án. Iskoláit ott végezvén, már 23 éves korá­ban görög nyelvtanár lett. Később Montpellier­­'be, innen Parisba, majd Londonba ment, a hol Baronius Annalisainak czáfolata közben meg­halt 1614. julius 1-én. Egyike volt a legkitűnőbb kritikusoknak, kitűnvén egyszersmind ritka sze­rénysége által. Az általa kiadott „Aristoteles,“ „Polibius,“ „Diogenes Laertius,“ „Strabo“ stb., különösen pedig „Athenäus“ magyarázatai mai napig feliilmúlbaflanok s páratlanok. Történel­mi munkái becsesek, levelei tanúlságosak. Fia,

Next