Egyetemes Magyar Encyclopaedia 9. Görögország története-Joachim (Pest, 1871)
H - Hunyady Mátyás - Hunyadmegye - Hurter Frigyes - Hus - Húshagyó kedd - Huszár
307 HUNYADY MÁTYÁS. — HUSZÁR. 3Ög volt atyjának a liadak gyűjtésében s osztakozék vele a hadviselés fáradalmaiban, dicsőségében, a nagy férfiú halála után pedig Szilágyi Mihálylyal a végvárak parancsnokságában. De nem sokára vészború torlódott feje fölé. A király nagybátyja, a gonosz Cilley (lásd ezt) eltökélve az érdemes Hunyady-nemzetséget kiirtani, a futaki országgyűlésről, hol László is jelen volt, a király társaságában Nándorfehérvárra érkezett azon czélzattal, hogy sötét terveit valósítsa; azonban ipjához, a szerb fejedelemhez irt, de elfogott levél elárulta öt s nov. 9-én számtalan gonoszságai jutalmául, a megtámadott H. László barátjai összevagdalták. Hunyady s hívei azonnal a királyhoz siettek s bocsánatért esedeztek. László megnyugvást színlelt s a tettet szóval megbocsátotta és ígéretét kevéssel utóbb Temesvárott az oltár előtt megújította, esküvel fogadván, hogy nagybátyja halálát soha sem fogja megboszulni, hogy Erzsébetben mindenkor anyját, fiaiban Lászlóban és Mátyásban, testvéreit fogja látni és Lászlót az ország főkapitányának nevezte. Decz. elején a királyt László gróf hatszáz lovassal Budára kisérte. Csak ezt várták a hős faj régi ellenei, élőkön Gara s Ujlaky s a fejedelem előtt tért nyitottak a rágalomnak, mely a király szabadsága, talán a király élete ellen szőtt fondorlatokról szólott. Több körülmény uj-uj gyanúval töltötte el a gyönge lelkű királyt, s 1457. mart. 14. estenden, midőn a Hunyadyak által tervezett lovagjáték színhelyének megtekintéséből László társaságában palotájába érkezett, a nagyreményű ifjút a cseh Giskra által elfogatja, s két nap múlva a törvényes formák teljes mellőztével, az úgynevezett fris palota előtt, este felé pallos által kivégezteti. Holt teste, melyből a bakó negyedik csapása oltá ki az életet, az urnapi kápolnában, minden szertartás nélkül elásatott. Utóbb Szilágyi rendelkezése folytán Gyulafehérvárott atyja mellett talált örök nyugalmat. (V. ö. Szalay, Magy. tört. III: 113—175 11.) (N-y KI) Hunyady Mátyás lásd I.Mátyás tirály. Hunyadmegye. Erdélynek ezen legna gyobb, s túlnyomólag oláhoktól lakott megyéje az ország délnyngod szögletében fekszik, s Arad és Krassó megyékkel, továbbá Oláh országgal határos. — Területe 110 □ mfld; lakósainak száma 189,450-re megy. Termékeny határán a Maros folyó lejt át; a kies és régenyes hátszegi völgyre pedig a 8üu0 lábnyi magas Retyezát néz alá. A minden irányban sziklás bérczektől övezett várszer i vidékből Oláhországba a vulkáni szoros vezet ki, mig a délnyugoti irányú, s a hős Hunyadi fényes győzelméről is hires Vaskapu Hunyadmegyét, illetőleg Erdélyt, a Bánáttal köti Össze. Nevezetes helyei: Déva a megye székhelye, állami képezdével. Meredek szirttetőn épült erős vára 1849-ben lőporrobbanás által rommá lett. Itt tette le a fegyvert az erdélyi déli hadsereg 1849. évi aug. 18-án. Vajda Hunyad a nagy Hunyady János régi várával (lásd ezt) Demsus és Várhely a római és dák időkorból számos emlékekkel, melyek a földből és romok közül gyakran ásatnak ki. A dákok fővárosa Sarmisegetuza s a későbbi római Ulpia Trajana is Várhely helyén állott. Az (itt kiásott gyönyörű mozaik valódi műremek. Atalában sehol annyi sok római régiség nem maradt fenn, mint H. megyében, hol a dákok és romaiak Dáciájának középpontja és fővárosa volt. Nagyág s Toplicza gazdag aranybánya helyek. Batiz porczellán s kőedény gyárral. Algyógy jeles meleg fürdőhely, melyet már a rómaiak is használtak. E megyében fekszik Piski helység is, mely a magy. forrad. hadseregnek Bem alatt vívott győzedelmes csatájáról nevezetes. (Gy. ív) Hurter Frigyes sz. 1787 marcz. 19-én Schaffhausenben prot. szülőktől. Tübingenben hittudományt tanult. 1824. lelkész lett szülővárosában és 1835-ben prot. püspökké választatott. De elfogulatlan szellemben irt történeti müvei és a kath. kolostorok védelme Swajczban, gyanússá tették őt hitfelei előtt, s heves támadásoknak volt kitéve. Ennekfolytán 1841-ben lemondott egyházi hivatalairól. Miután Münchent, Bécset és Párist meglátogatta, 1844-ben Romába utazott s itt a kath. hitvallást letette. Erre a következő évben Bécsbe cs- udvari történetírónak hivatott meg. Utóbb nemesi rangot s több rendet nyert. Meghalt 1865 aug. 27. Gráczban. Nevezetes történeti müvek által örökítette meg nevét. A legkiválóbbak ezek: „Gesch. des Papstes Innozenz HI.“ 3 kt. Freiburg 1855. „Wallensteinsvier letzte Lebensjahre.“ Bécs. 1865. „Gesch. Ferdinands II und seiner Eltern.“ 11 kötet Schaff hausen 1850—- 64. Önéletírását és megtérésének történetét is leírta: „Geburt und Wiedergeburt. Errinerungen aus meinem Leben.“ 4 kötet. Schaffhausen 1845. Hús lásd Izom. Húshagyó kedd, e nappal záródik be a farsangi időszak, melyen túl a kath. híveknek megvan tiltva a húseledel engedély nélkül egész húsvétig, tiltva van a nyilvános mulatság, úgy a menyegzők is egészen fehérvasárnapot követő hétfőig. Huszár magyar nemzeti lovasságot jelent; mely nevét Mátyásnak azon rendeletétől vette; melyszerint hasz telek tartozott egy teljesen föl* szerelt lovaskatonát adni. Később általán a magyar könnyű lovasságot jelentette, melynek egye* dűli fegyvere a kard volt. Francziaországban II* Rákoczy Ferenez menekültjei honositák meg s ma már valamennyi állam fölvette hadseregébe, hol huszár nevöket is megtartották. Ruházata: .testhez álló dolmány, mente, magyar nadrág, sarkantyus csizma s bő kerek köpeny, fővegül pedig a csákó. Azonkívül jellemzi a huszárt a tarsoly is ; ez inkább csak diszül szolgál s külső részén az uralkodó kezdőbetűjével vagy az ország czimerével van ellátva. Sajátságos, hogy pl. a francziák ! a huszár-műszavakat ma is magyar nevökön használják. így a sujtás, csákó, dolmány, (chouita- i ehe, shako, dolman) stb. A magyar huszárok a