Egyetemes Magyar Encyclopaedia 9. Görögország története-Joachim (Pest, 1871)

H - Hunyady Mátyás - Hunyadmegye - Hurter Frigyes - Hus - Húshagyó kedd - Huszár

307 HUNYADY MÁTYÁS. — HUSZÁR. 3Ög volt atyjának a liadak gyűjtésében s osztakozék vele a hadviselés fáradalmaiban, dicsőségében, a nagy férfiú halála után pedig Szilágyi Mihály­­lyal a végvárak parancsnokságában. De nem so­kára vészború torlódott feje fölé. A király nagy­bátyja, a gonosz Cilley (lásd ezt) eltökélve az érde­mes Hunyady-nemzetséget kiirtani, a futaki or­szággyűlésről, hol László is jelen volt, a király társaságában Nándorfehérvárra érkezett azon czél­­zattal, hogy sötét terveit valósítsa; azonban ipjá­­hoz, a szerb fejedelemhez irt, de elfogott levél elárulta öt s nov. 9-én számtalan gonoszságai jutalmául, a megtámadott H. László barátjai összevagdalták. Hunyady s hívei azonnal a ki­rályhoz siettek s bocsánatért esedeztek. László megnyugvást színlelt s a tettet szóval megbocsá­totta és ígéretét kevéssel utóbb Temesvárott az oltár előtt megújította, esküvel fogadván, hogy nagybátyja halálát soha sem fogja megboszulni, hogy Erzsébetben mindenkor anyját, fiaiban Lász­lóban és Mátyásban, testvéreit fogja látni és Lászlót az ország főkapitányának nevezte. Decz. elején a királyt László gróf hatszáz lovassal Bu­dára kisérte. Csak ezt várták a hős faj régi elle­nei, élőkön Gara s Ujlaky s a fejedelem előtt tért nyitottak a rágalomnak, mely a király sza­badsága, talán a király élete ellen szőtt fondorla­tokról szólott. Több körülmény uj-uj gyanúval töltötte el a gyönge lelkű királyt, s 1457. mart. 14. estenden, midőn a Hunyadyak által tervezett lovagjáték színhelyének megtekintéséből László társaságában palotájába érkezett, a nagyremé­nyű ifjút a cseh Giskra által elfogatja, s két nap múlva a törvényes formák teljes mellőztével, az úgynevezett fris palota előtt, este felé pallos által kivégezteti. Holt teste, melyből a bakó negyedik csapása oltá ki az életet, az urnapi kápolnában, minden szertartás nélkül elásatott. Utóbb Szilá­gyi rendelkezése folytán Gyulafehérvárott atyja mellett talált örök nyugalmat. (V. ö. Szalay, Magy. tört. III: 113—175 11.) (N-y KI) Hunyady Mátyás lásd I.Mátyás tirály. Hunyadmegye. Erdélynek ezen legna gyobb, s túlnyomólag oláhoktól lakott megyéje az ország délnyngod szögletében fekszik, s Arad és Krassó megyékkel, továbbá Oláh országgal ha­táros. — Területe 110 □ mfld; lakósainak szá­ma 189,450-re megy. Termékeny határán a Ma­ros folyó lejt át; a kies és régenyes hátszegi völgyre pedig a 8üu0 lábnyi magas Retyezát néz alá. A minden irányban sziklás bérczektől öve­zett várszer i vidékből Oláhországba a vulkáni szoros vezet ki, mig a délnyugoti irányú, s a hős Hunyadi fényes győzelméről is hires Vaskapu Hunyadmegyét, illetőleg Erdélyt, a Bánáttal köti Össze. Nevezetes helyei: Déva a megye székhelye, állami képezdével. Meredek szirttetőn épült erős vára 1849-ben lőporrobbanás által rommá lett. Itt tette le a fegyvert az erdélyi déli hadsereg 1849. évi aug. 18-án. Vajda Hunyad a nagy Hu­nyady János régi várával (lásd ezt) Demsus és Várhely a római és dák időkorból számos emlé­kekkel, melyek a földből és romok közül gyak­ran ásatnak ki. A dákok fővárosa Sarmisegetuza s a későbbi római Ulpia Trajana is Várhely helyén állott. Az (itt kiásott gyönyörű mozaik va­lódi műremek. Atalában sehol annyi sok római régiség nem maradt fenn, mint H. megyében, hol a dákok és romaiak Dáciájának középpontja és fővárosa volt. Nagyág s Toplicza gazdag aranybá­nya helyek. Batiz porczellán s kőedény gyárral. Algyógy jeles meleg fürdőhely, melyet már a ró­maiak is használtak. E megyében fekszik Piski helység is, mely a magy. forrad. hadseregnek Bem alatt vívott győzedelmes csatájáról nevezetes. (Gy. ív) Hurter Frigyes sz. 1787 marcz. 19-én Schaffhausenben prot. szülőktől. Tübingenben hittudományt tanult. 1824. lelkész lett szülővá­rosában és 1835-ben prot. püspökké választatott. De elfogulatlan szellemben irt történeti müvei és a kath. kolostorok védelme Swajczban, gyanús­sá tették őt hitfelei előtt, s heves támadásoknak volt kitéve. Ennekfolytán 1841-ben lemondott egyházi hivatalairól. Miután Münchent, Bécset és Párist meglátogatta, 1844-ben Romába utazott s itt a kath. hitvallást letette. Erre a következő év­ben Bécsbe cs- udvari történetírónak hivatott meg. Utóbb nemesi rangot s több rendet nyert. Meghalt 1865 aug. 27. Gráczban. Nevezetes tör­téneti müvek által örökítette meg nevét. A legki­válóbbak ezek: „Gesch. des Papstes Innozenz HI.“ 3 kt. Freiburg 1855. „Wallensteinsvier letzte Lebensjahre.“ Bécs. 1865. „Gesch. Ferdinands II und seiner Eltern.“ 11 kötet Schaff hausen 1850—- 64. Önéletírását és megtérésének történetét is leírta: „Geburt und Wiedergeburt. Errinerungen aus meinem Leben.“ 4 kötet. Schaffhausen 1845. Hús lásd Izom. Húshagyó kedd, e nappal záródik be a farsangi időszak, melyen túl a kath. híveknek megvan tiltva a húseledel engedély nélkül egész húsvétig, tiltva van a nyilvános mulatság, úgy a menyegzők is egészen fehérvasárnapot követő hétfőig. Huszár magyar nemzeti lovasságot jelent; mely nevét Mátyásnak azon rendeletétől vette; melyszerint hasz telek tartozott egy teljesen föl* szerelt lovaskatonát adni. Később általán a ma­gyar könnyű lovasságot jelentette, melynek egye* dűli fegyvere a kard volt. Francziaországban II* Rákoczy Ferenez menekültjei honositák meg s ma már valamennyi állam fölvette hadseregébe, hol huszár nevöket is megtartották. Ruházata: .testhez álló dolmány, mente, magyar nadrág, sar­­kantyus csizma s bő kerek köpeny, fővegül pedig a csákó. Azonkívül jellemzi a huszárt a tarsoly is ; ez inkább csak diszül szolgál s külső részén az uralkodó kezdőbetűjével vagy az ország czimeré­­vel van ellátva. Sajátságos, hogy pl. a francziák ! a huszár-műszavakat ma is magyar nevökön hasz­nálják. így a sujtás, csákó, dolmány, (chouita- i ehe, shako, dolman) stb. A magyar huszárok a

Next