Turányi László (szerk.): Magyar Katolikus Almanach 1988. A magyar Katolikus Egyház Élete 1945-1985 (Budapest, 1988)

Szalai János: A papi utánpótlás

Ausztria 379 1158 330 652 737 2047 Csehszlovákia NDK Jugoszlávia Lengyelország Magyarország Lehetőségünk nyílt arra 1984-ben, hogy világi hívek segítségét vegyük igénybe lelkipásztori kisegítő munkára. Megalapozottan reméljük tehát, hogy a fenti statisztika hamarosan javulni fog. Először is meg kell állapítani, hogy a csökkenés ma már nem világjelenség. Európában néhány év óta lassú emelkedés van folyamatban. Az Egyház felét alkotó Latin-Amerikában „tizenöt évig tartó válság után ismét fellendült a hivatások helyzete”. (A Latin-Amerikai Püspöki Tanács főtitkárának szinódusi jelentése. — Magyar Kurír 1985. dec. 5.) Magyarországon a csökkenés — sajnos — tovább folytatódik. Fel kellene kutatnunk az okait, hogy segíteni tudjunk. A két háború között mintegy 5000 papunk volt, 1984-ben kb. 2500. A szociológu­sok szerint az ezredfordulón mintegy 1200 papunk lesz. — „A papság létszámának drámai mértékű csökkenése a katolikus hívők számának csök­kenésével is nyilvánvalóan visszacsatolásos kapcsolatban van. A papi hivatások száma azért is csökken a mainál is alacsonyabb szintre, mert a magyar katolikus egyház... majd összezsugorodik. Egy öngerjesztő folyamat veszélye áll tehát fenn, melynek következményei ma még alig beláthatok.” (Vő. Heller György: A magyar papság ma és holnap Teológia 1985. 4.) Évek óta folyó gyakorlat, hogy a megüresedett plébániákat „oldallagosan” látják el. Sok papnak két, esetleg három plébániája van számos fiókközséggel. A hívekkel való foglalkozás egyre felszínesebbé válik. A sok utazás és a viszonylag nagyszámú, szétszórtan élő hivő mellett a személyes foglalkozás lehetetlenné válik. És minél felszínesebb a lelkipásztori törődés, annál kevésbé számíthatunk hitüket ismerő, azt élő emberekre, akik közül az egyházi hivatások kikerülhet­nének. Papságunk nagyon elöregedett. A latin papságnak 50%-a, a görög papságnak 36%-a az államilag érvényes 60 éves nyugdíjkorhatár felett van. A 75—79 éves korosztály 46%-a még aktív. Természetes, hogy idős emberek kevésbé tudnak intenzív és vonzó munkát végezni, különösen nem a gyerekek hitoktatásánál. Ezért sok helyen nincs is hitoktatás, vagy éppen csak az elsőáldozókat és esetleg a bérmálkozókat oktatják röviden. így az egyháznak kicsi a kapcsolata a 14— 18 éves fiatalokkal, pedig általában ebben a korban választanak élethivatást. Mivel nem ismerik a papi és a szerzetesi életet, fel sem merül bennük komolyan a gondolat, hogy ezt választanák maguknak. MIÉRT CSÖKKEN A HIVATÁSOK SZÁMA? 149

Next