Turányi László (szerk.): Magyar Katolikus Almanach 1988. A magyar Katolikus Egyház Élete 1945-1985 (Budapest, 1988)
Hervay Ferenc: A magyar katolikus egyház kronológiája 1945-1987
november 4. Mindszenty József bíboros arra a hírre, hogy szovjet haderő lépte át az ország határát, a budapesti amerikai követségen kér menedékjogot. Az esztergomi egyházmegyét Witz Béla vezeti mint általános helynök. december 19. Kormányrendelet újra szabályozza a munkaszüneti napokat (január 1„ húsvéthétfő, április 4., május 1„ augusztus 20. és december 25— 26.). Az egész időszakon keresztül érvényben marad, december 31. Az Elnöki Tanács megszünteti az Állami Egyházügyi Hivatalt. Feladatkörét a Művelődésügyi Minisztérium veszi át. — 1951. május 18. — 1959. június 2. 1957 január vége Witz Béla esztergomi általános helynök közli Rómával lemondását az esztergomi főegyházmegye vezetéséről, február 9. Grősz József kalocsai érsek szentszéki felhatalmazás alapján Endrey Mihály egri segédpüspököt nevezi ki speciális delegátusnak az esztergomi főegyházmegye kormányzására. február Megbeszélések indulnak a püspöki kar és az állam között az állam és az egyház viszonyáról és a püspöki karnak a békemozgalomba való bekapcsolásáról, március 10. A Művelődési Minisztérium egyházügyi osztálya vezetőjének nyilatkozata: Mindszenty Józsefet jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték és az ítélet hatálya alatt áll. Egyházi funkciót nem végezhet, utasításainak végrehajtása törvénybe ütköző cselekedetnek minősül, március 24. Az Elnöki Tánács törvényerejű rendelettel (1957 : 22) újra szabályozza az egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájámlást. A római pápa hatáskörébe tartozó kinevezésekhez, áthelyezésekhez és felmentésekhez az Elnöki Tanács előzetes jóváhagyása szükséges. A művelődési miniszter előzetes jóváhagyása szükséges az érsekek és püspökök hatáskörébe tartozó kanonokok, püspöki helynökök, az egyházmegyei hivatalok vezetői, az esperesek, a városok és járási székhelyek plébánosai, az összes teológiai tanárok és egyházi gimnáziumok igazgatóinak kinevezéséhez, április 10. A püspöki kar nyilatkozatot ad ki arról, hogy bizalommal nézi a kormány törekvéseit, amelyek a múlt hibáinak felszámolására és a sérelmek orvoslására irányulnak. május 9. Az országgyűlés megválasztja az új forradalmi munkás-paraszt kormányt. Elnöke Kádár János. május 23. A püspöki kar megalakítja az Országos Béketanács Katolikus Bizottságát és az Opus Pacis elnevezésű katolikus békeművet, május 26. E vasárnaptól kezdve a Magyar Rádió négyhetenként római katolikus vallási félórát közvetít: egyházi zenét, szentbeszédet, szentmisét, június 1. Kormányrendelet (1957:21) lép életbe az iskolai hitoktatás szabályozásáról. Megerősíti az 1949. évi 5. számú törvényerejű rendeletet, amely szerint a vallásoktatás az iskolákban nem kötelező. Általános iskolákba és általános gimnáziumokban biztosítani kell a vallásoktatást, de a részvétel 38