Ujházy László: A magyar nemzet történelme. Középiskolák alsó osztályai számára. I. rész a harmadik osztály számára (Budapest, 1909)
II. rész: A magyar nemzet történelme az Árpád-ház kihalásától a mohácsi csatáig
83 Hunyadi halála Európa-szerte részvétet keltett s még Mohamed is megilletődéssel fogadta a hírét, csak Ciliéi örült, hogy nincs többé gátja hatalomra jutásának. A fiaitól nem tartott, sőt kiirtásukra, fogadkozott s mihelyt a király főkapitánnyá tette, meg is kezdte az üldözésüket. Hogy könnyebben hozzájuk férkőzhessen, elvétette a kezükön levő várakat s a királlyal maga is Nándorfehérvárra ment, hogy az erősséget Hunyadi Lászlótól átvegye. Itt azonban a maga ásta verembe esett. Hunyadi László szemére lobbantotta az ármánykodásait, barátai pedig a támadt vita közben fölkoncolták. A király megdöbbent az eset hallatára, de szinleg megbocsátott s Temesvárott meg is esküdött, hogy nagybátyja haláláért a Hunyadiakon boszut állani nem fog. Mihelyt azonban Budára s a Hunyadiak ellenségeinek körébe jutott a király, rémképekkel eltöltött lelke gyanút fogott. Koholt vádak alapján elfogatta a Hunyadiakat és meg sem hallgatva a védelmüket, Lászlót vérpadra küldötte, Mátyást pedig börtönbe vetette. A törvénytelen Ítélkezés országszerte forrongást keltett. Hunyadiné és bátyja, Szilágyi Mihály hadat gyűjtöttek s a nemesség seregesen tódult zászlaik alá. A király békülni akart, de nem akart Hunyadiné, aki vérrel készült lemosni, a családján ejtett gyalázatot. László a vihar elől elmenekült s Mátyást magával vivén, Csehországba futott, ahol kevéssel utóbb — temesvári esküje évfordulóján — váratlanul meghalt. Mátyás király kora. V. László halála után a nemzet nem választott idegen királyt. Látta, hogy a csehekkel, lengyelekkel és osztrákokkal való összeköttetésnek nem sok hasznát vette, s látta azt is, hogy a törököt, ha kell, a maga erejével is megveri. Hasznosabbnak vélte tehát, ha megint magyar ember lesz a magyar király, aki minden idejét és egész erejét a haza javának szenteli. Nem is volt ennek a gondolatnak ellenzője s azért Albert király unokáinak nem akadt hive; de már arra nézve, hogy kit kellene megválasztani, megoszlott a nemzet véleménye. Az egyik pártnak Garai, a másiknak Újlaki volt a jelöltje, a nemzet többsége azonban nem a Hunyadiak ellenségeit akarta fölmagasztalni, hanem magát e család nagyreményű sarjadékát, a Podjebrád cseh kormányzó házában tartózkodó Hunyadi Mátyást. 6* Ciliéi bukása. A Hunyadiak megalázása. 1457. A nemzeti királyság gondolata. Mátyás királlyá választása.