Ujházy László: A magyar nemzet történelme. Tanítóképzők részére (Budapest, 1904)
II. korszak. A különböző házakból származott királyok kora. (1301-1526.)
121 László király trónralépése óta először jött az országba és résztvett a budai országgyűlésen. A rendek általános fegyverrekelést határoztak ; a király a pápához és a külfejedelmekhez segítséget kérő követeket küldött ; Hunyadi és Brankovits 10—10 ezer ember kiállítását Ígérték ; Capistrano János, szent ferencrendi szerzetes pedig keresztes hadjáratot hirdetett. E nagy készülődést azonban teljesen megbénítá Ciliéi, aki a királyt a veszedelem elől Bécsbe szöktette, mire azután a főpapok és főurak is közömbösen nézték a haza veszedelmét. Csak Hunyadi állott a szavának. A király szökése és a főurak egykedvűsége nem volt képes nagy lelkét megingatni. Annál buzgóbban látott a védelemhez ő maga. Mindenekelőtt Nándorfehérvár at erősítette meg. Hunyadi János halála. Ellátta őrséggel, eleséggel, puskaporral, ágyúval és védelmét sógorára, Szilágyi Mihályra bízta. Azután hajóhadról gondoskodott, hogy a városnak a víz felől való ostromát megnehezítse. Buzgóságával vetélkedett Capistrano János, aki a Duna és Tisza mentén hirdette a keresztes háborút szép eredménnyel. Ezalatt Mohamed megérkezett Nándorfehérvár alá és 150.000 emberrel, 300 ágyúval és 200 hajóval megszállotta a várat. Ágyúi már julius 4-én megkezdték a várfalak döntögetését. A hatalmas tarackok, amelyek öblében egy ember elfért, tíz nap alatt annyira megrongálták a falakat, hogy Szilágyi sürgősen kért segítséget Hunyaditól. Hunyadi időközben lóra ültette a maga hadait, melyekhez néhány barátja bandériumai csatlakoztak. Fölkészültek a keresztesek is, lehettek vagy 20 ezeren s a zimonyi táborba szállottak. Az egész keresztény fölmentő sereg nem multa felül az 50.000 embert. Hunyadi