Zelliger József: Magyar olvasókönyv. A tót tannyelvű katholikus népiskolák második osztályának (Budapest, 1902)
Olvasókönyv
4 akkor mindent a maga helyére teszünk és mindnyájan vtedy všetko na své miesto položíme, a všetci csendesen vagyunk. A tanító úr sok szépet mond ticho sme. Pán učiteľ mnoho pekného povie nekünk a jó Istenről. Beszél a virágokról, állatokról, nám o Pánu Bohu. Rozpráva o kvetoch, o zvieratách, a napról, holdról és csillagokról. Néha szép történetet o slnku, o mesiaci a o hviezdach. Niekdy peknú históriu is elbeszél. Ezeket örömest hallgatjuk ! Oly szép tiež rozpráva. Toto radostne počúvame ! Vták peknom csendben vagyunk, hogy a játékra nem is gondolunk. tichu sme, že na hru si ani nepomyslíme. Reggel 8 órakor már az iskolában vagyunk. Ráno o 8. hodine už vo škole sme. Van iskolánkban egy tanuló, ez néha késön jön Je v školé našej j eden žiak, tento niekdy neskoro príde az iskolába, mert nagy álomszuszék. do školy, lebo je veľký ospalec. Imádság után olvasunk. Én tisztán tartom köny- Po modlitbe čítame. Ja si čisto držím knižky veimet. Tiszta könyvekből jobban megy az olvasás. moje. Z čistých knižiek lepšie ide čítanie. Piszkos könyvek csúnyák. Írni és számolni is tanu- Zamazané knižky sú špatné. Písať a počtov at tiež sa lünk az iskolában. Ez nem nagyon könnyű; ennél učíme vo škole. Toto nie je veľmi ľahké ; pri tomto jól kell figyelni. dobre musí sa pozorovať.