Ziegenaus, Anton - Scheffczyk, Leo: A teremtés jövője Istenben. Eszkatológia - Szent István kézikönyvek 13. (Budapest, 2008)

Az eszkatológia - szűkebb értelemben - az egyén és az emberiség életének „végső" dolgaival foglalkozó dogmati­kai traktátus. De mert szorosan össze­fonódik a teológia más ágaival, nem tárgyalható elszigetelten. Mivel az ön­magát kinyilatkoztató, teremtő Isten végérvényesen elhatározta magát az emberek üdvözlésére, így párhuzamba állíthatjuk a teremtéstannal, az isten­tannal, de a kegyelemtannal is. Az esz­katológia ezért a kinyilatkoztatás és a rá választ kereső, reflektáló keresztény lét alapja. Az eszkatológiai kérdéseknek ezen felül az egyes ember életében is nagy a jelentőségük. A halál - akárcsak a születés - az élet alapeseménye, mely ösztönző hatással lehet az egziszten­ciára, de ki is józaníthatja, s felrázhat­ja a mindennapok taposómalmában görnyedő embert. A kinyilatkoztatás szerint a „vég” nem a tények és ese­mények megszűnése, hanem betelje­sedés, amely felé irányul és igyekszik minden. Ez a végállomás nem nyugvó­pont, ami után semmi sem következik, hanem egy reménybeli új élet kezdő­pontja. Ezért a „jelenben megvalósuló” eszkatológia azon alapelv, amely által Isten a jövőbeli, végső céljára irányítja a hívőt. E többpólusú teológiai kapcsolat, és a mindenkit érintő személyes vonat­kozás teszi indokolttá, hogy a szerző­páros számos nyelven megjelent Kato­likus dogmatika sorozatának jelen kö­tetét - annak más ágazatait megelőz­ve - a magyar olvasók kezébe adjuk.

Next