Zimándi P. István (szerk.): Naplójegyzetek Kodolányi Jánosról. 1952. szeptember-1969. december Kodolányi János és Zimándi Pius István levelezése (Budapest, 2017)
II. rész: 1966. január-1969. december
bácsi beszélt a Süllyedő világ folytatásáról: ha márciusban leadja a kéziratot, őszre kihozzák. Nagy kedvvel szólt róla. Kértem, hogy a Mécs-József Attila ateista-katolikus vitából hagyja ki, ami Mécsre dehonesztáló (hogy állítólag italos lett volna). Megígérte, hogy a korrektúránál erre tekintettel lesz. Büszke arra, hogy a Julianus barát eléri a százezres példányszámot. 1966. február 26. szombat. írtam Imrének Bécsbe, újra kértem orvosságot Kodolányinak. 1966. március 12. szombat. Imre írt Bécsből, jön a Kodolányi-orvosság, de az elsőt kintről (Németországból) kell neki is beszereznie. Szóval ugyanaz, mint a múltkor. Felhívtam János bácsit. Gratuláltam a holnapi születésnapjához, és beszámoltam Imre leveléről. Eddig nem sokat használt az orvosság, de az orvos szerint a nyáron jön ki majd az igazi haszna. Jókedvű volt, mert ma reggel beszélt telefonon Kardos Györggyel, a Magvető igazgatójával: kéri a Süllyedő világ folytatásába a Bajcsy-Zsilinszkyről írt visszaemlékezést is. A kötet a nélkül 45 ív terjedelmű, év végére jelenik meg. A Julianus barát a tavasszal vagy a nyár elején új kiadásban. 1966. ápr. 22. péntek. Felhívtam Kodolányit ma délután. Panaszkodott a lektorára, Jóleszre, akivel pedig eddig nagyon meg volt elégedve. A visszaemlékezéseinek a kéziratán lapról lapra kell neki Jólesszel végigmennie. Legújabban a következőt akarja kihagyatni Jólesz. János bácsi megírta, hogy Ignotus Pál, a Szép Szó szerkesztő-tulajdonosa megtiltotta József Attilának, hogy a Válaszba írhasson. József A. akkor a Szép Szó alkalmazottja volt. Azt mondja Kodolányi, hogy ő ezt már megírta a Hídba, ahol ott volt József Jolán is, és az se tiltakozott, sőt Ignotus sem, aki az elmúlt évben Magyarországon járva felhívta telefonon Kodolányit, és üdvözölte. Azt mondja János bácsi, hogy már eddig is több helyen kellett neki „sminkelni”, de többet már nem akar. Jövő hétre ígérkeztem hozzá látogatóba. Fűtenek. 1966. ápr. 27. szerda. Meleg, szép tavaszi nap. Délután négyre mentünk Kodolányihoz Gellérttel, tegnap jelentettük be magunkat telefonon. Én pár perccel Gellért előtt érkeztem. „Dicsértessék a Jézus Krisztus”-sal állítottam be, majd így folytattam: „De szép frizurád van!” Felesége megnyírta, oldalt fésült, választóvonalas frizurája volt. Jó színben találtam János bácsit, mintha teltebb lett volna az arca a szokottnál. Felesége mondja, hogy amióta a bécsi orvosságokat szedi, a vérnyomásával semmi baj, állandóan 150. A keze nem javult, de nem is romlott. Míg Gellért nem jött, kezembe nyomott János bácsi egy háromoldalas gépelt kéziratot: összefoglaló a Mózes német kiadásának ismertetéseiről. 12 német, három olasz és egy izraeli. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kivételével magasztal228