Horváth Lajos: Trianonig és tovább. Történeti és politikai iradok (Budapest, 2018)
VII. Jelképek harca égen és földön
ben felvázolta egy Adria tengeri expedíció lehetőségét. „Egy fogadóban lakom Cabrerával - s éppen hosszú társalgásom volt vele, amelynek következtében írom hozzád e néhány sort. - Emlékezhetsz, hogy sokat beszélgetünk egy expeditioról Fiume, Corfu, Salonique vagy Dalmatia felé. - Talán soha jobb alkalom nem volna mint most. Garibaldinak 5000 embere s 26 ágyúja van s legforróbb óhajtásuk volna Magyarországba juthatni - jelenleg az Abruzzi hegyekben tanyáznak, Velence, Roma s Badeni légiók vannak itt e vidéken s elszórva tán 10 000-re menők - kik közül az 5 battéria badeni tüzérség (jelenleg Baselben) roppant bravourt tanúsított - mindezek Magyarországba vágynak, inkább mint Menyországba. A marseillei kikötőben van két Fiumei hajó B. Vay és Majláth György - mindkettő, daczára az itteni retrográd kikötői parancsnokságnak, magyar lobogókkal jött be s jelenleg is egyedül azokat használja, s mint magyar hajók vannak a registrumba beírva - beszéltem a kapitányokkal - kiknek legforróbb óhajtásuk lenne a magyar kormányt szolgálni bármi módon. 7 nap alatt Corfuba tudnak menni s igy aránylag máshová is. Még három hétig itt maradnak mindenesetre.”25 A magyar állami felségjelvények használatára ez az időben utolsó adatunk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből. A Báró Vay és a Majláth György kereskedelmi hajók Marseille-ben 1849 július-augusztusában még a magyar nemzeti lobogót alkalmazták és kapitányaik elérték azt is, hogy a kikötő parancsnoksága magyar, azaz nem osztrák, hajóként vette ezeket nyilvántartásba. Végülis ez, ha alacsony szinten is, de a független Magyarország apró elismerése volt a tengeren. Kis magyar harangmese A harang, harangozás kultikus eredetű hír- és jeladás, amelynek eredete az idők homályába vész. A keresztény egyházak a 12. században tették kötelezővé a harangok használatát a hívők templomba szólítására, a halálesetek jelentésére stb. A harang félreverése évezredek óta a közelgő részre figyelmeztet. A mohamedán törökök fölött aratott 1456. évi nándorfehérvári keresztény győzelem emlékére a pápa elrendelte a déli harangszót, amely jelenleg is szól mindenhol, ahol keresztények élnek. A Rákosi-féle kommunista rendszer megszüntette a déli harangszót a magyar rádióban, és az 500 éves évforduló évében, 1956-ban sem engedélyezte. A déli harangszó csak az 56-os forradalom és szabadságharc idején csendült fel, először 1956. október 24-én. A magyar népi bölcsesség a szakmai hozzáértés hiányát így fejezi ki: Annyit ért hozzá, mint hajdú a harangöntéshez. A haranghoz, harangozáshoz számos legenda, monda, vélekedés tapad. Veresegyházon közismert egy harangmonda. A tatárok közeledtére, 1241-ben Ivacs falu templomának harangját egy kútba vetették. A harangot azóta sem sikerült kihúzni, bár századok során többen megpróbálkoztak 25 Horváth i. m. 154-155.; Gyüre János: Nemeskéri-Kiss Miklós honvéd ezredesre vonatkozóan. In Gödi Almanach, 1994. Szerk. Bátorfi József, Gáspár József. Göd