Révai Új Lexikona 3. Bil-Bül (Szekszárd, 1998)
B - biogazdaság, biofarm, ökofarm - biogén elemek, biofil elemek, bioelemek - biogeocönózis, életföldrajz
biogazdaság 66 Irod.: Biogazdálkodás, környezetvédelem. Szerk. Kovácsné Zentai K. (Bp., 1991); Biogazda. Szerk. Sárközy Péter, Seléndy Szabolcs. 1-3. (1992-1994). Seléndi Szabolcs: Biogazdálkodás. (Bp., 1998); biogazdaság, biofarm, ökofarm, ökológiai mezőgazdálkodást (—biogazdálkodás) folytató szerveződés. Néhány, Mo.-on működő 1. A Galgafarm (Organikus Mezőgazdasági és Fogyasztói Szövetkezet) 1992-ben alakult 340 ha-on, Galgahévíz határában; —biodinamikus gazdálkodást folytat. Szántóföldi növények, zöldségfélék termesztésével, kecske-, marha-, baromfitenyésztéssel foglalkoznak. Malma kizárólag bio minőségű gabonát őröl. Az 1989-ben alakult Galgafarm Egyesület ökofalu építését tervezi (isk., színház, ökumenikus szentély, önálló ivóvízellátó rendszer, vízinövényes szennyvíztisztítás, hulladékhasznosítási rendszer stb.). 1989 óta működik az egyesület kezdeményezésére létrejött Galgamenti Népfőisk., amely organikus gazdálkodással, alternatív építészettel, a környezetvédelem ökológiájával, az egészség megőrzésével, természetes gyógymódokkal, reformtáplálkozással stb. foglalkozik. 2. Krisnavölgyi biofarm és indiai kulturális központ. 1993-ban alakult 150 ha-on, Somogyvámos határában. Itt épült 1996-ban az első mo.-i védikus templom, amely m. és hindu hagyományokat őriz. Többek között isk.-t, vegetárius éttermet, képzőművész stúdiót, pékséget működtetnek. A biofarmon búzát, kukoricát, rozsot, földimogyorót, zöldségfélét termesztenek, tehéntartásra (tejükért), állatgondozásra, méhészkedésre is berendezkedtek. 3. Jákotpusztai ETO-farm: a Nógrád m.-i Bércés község közelében, a jákotpusztai majorságban 1991 óta létező ökológiai, etológiai és környezetvédelmi bemutatóhely, a GATE tájgazdálkodási modellje. Cigája juhokat, parlagi kecskét, mangalica sertést, szamarakat, lovakat, őshonos m. baromfifajtákat tartanak. Tud. konferenciák, nép-, ipar- és képzőművészeti vásárok színtere. 4. Kishantosi Biogazdaság: Mezőfalva közelében, 304 ha területen. 1992-ben az iparszerűen gazdálkodó nagyüzem egy részéből biogazdálkodási mintagazdaság alakult; az Ökológiai Mezőgazdasági Alapítvány és a Mezőföld Népfőisk. Társaság hozta létre. Biodinamikus módszerrel gazdálkodnak, búzát, árpát, borsót, szóját, napraforgót, csicseriborsót, kölest, kukoricát, lucernát, olajtököt, pohánkát, zabot termesztenek, írod.: Seléndi Szabolcs: Ökológiai gazdálkodás, ökofarmok, ökorégiók. (Környezetvédelmi füzetek, Bp., 1996). biogén elemek, biofil elemek, bioelemek (görög): az élőlények szervezetében hosszabb-rövidebb ideig tartózkodó azon kémiai elemek, amelyek abiogeokémiai ciklusokban az élő szervezetekbe kerülnek, és azok anyagait (a szénhidrátokat, lipideket, fehérjéket, nukleinsavakat stb.) felépítik, ill. amelyek az élőlényekben, azok életfolyamatában szerepet játszanak. Közülük mintegy 40 elemnek ismert a szervezetben betöltött funkciója, további kb. 20, az élő szervezetben csak kis koncentrációban jelen lévő elem szerepe viszont még nem teljesen ismert. A legfontosabb csoportjai: I. Állandó, minden élő szervezetben előforduló elemek: 1. elsődleges szervezetalkotó elemek: szén (C), hidrogén (H), nitrogén (N), oxigén (O), foszfor (P); 2. másodlagos, de nem fő anyagalkotó elemek: kén (S), vas (Fe), nátrium (Na), magnézium (Mg), klór (Cl), kalcium (Ca), kálium (K); 3. állandóan, de igen kis mennyiségben előforduló mikroelemek: szilícium (Si), mangán (Mn), réz (Cu), kobalt (Co), cink (Zn), molibdén (Mo), jód (I). II. Változó, csak egyes élőlényekben megtalálható elemek: 1. változó másodlagos elemek: bróm (Br), titán (Ti), szelén (Se), vanádium (V); 2. változó, csak nyomokban előforduló, nem vagy alig ismert szerepű mikroelemek: lítium (Li), berillium (Be), fluor (F), bór (B), alumínium (Al), króm (Cr), nikkel (Ni), gallium (Ga), germánium (Ge), arzén (As), rubidium (Rb), stroncium (Sr), ezüst (Ag), kadmium (Cd), ón (Sn), cézium (Cs), bárium (Ba), ólom (Pb). Ezek közül némelyik ionja és/ vagy vegyülete kifejezetten mérgező az élőlényekre nézve. 3. A szennyeződések külön csoportot alkotnak, az idetartozó elemeknek biológiai szerepük egyáltalán nem ismert: indium (In), arany (Au), higany (Fig), tallium (Ta), urán (U). A mennyiségi előfordulásuk szerint lehetnek makroelemek és mikroelemek. biogeocönózis (görög-latin): az élőhely (biotop, földfelület, geológiai alzat, talaj, mikroklíma) és az életközösség (biocönózis, növény- és állattársulások) komplex egysége. A fogalmat az orosz Szukacsev 1964-ben vezette be a szárazföldi ökoszisztémákra. biogeográfia (görög), életföldrajz: a földrajz és a biológia (elsősorban a szünbiológia) határtudománya; az ált. természeti földrajznak abioszférával, az élőlények Földön való elterjedésével, az elterjedés földrajzi összefüggéseivel, az együttélési formák geográfiai viszonyaival és törvényszerűségeivel foglalkozó ága. A biológia érdeklődési körébe legegyszerűbb formában az állatföldrajz (zoogeográfia) és a növényföldrajz (fitogeográfia vagy geobotanika) tartozik. Azökológia fejlődésével párhuzamosan alakult ki az ökológiai szemléletű állat- és növényföldrajz, amely az állati és a növényi életet befolyásoló földrajzi környezettel és a benne lejátszódó jelenségekkel foglalkozik. A ~ azt kutatja, hogy a növény- és állatvilág hogyan hat vissza a tájra, a földrajzi burok egy részére, a bioszférára. A ~ kutatja az életfeltételeket (napfény, levegő, víz, tápanyag, hőmérséklet), a talajtípusokat, az élőlények terjeszkedését és a környezethez való alkalmazkodását, a földrajzi tényezőket és a tájak fejlődését, a tájakat és az életközösségeket, a szárazföldi és a vízi életet. Mo.-onak tárgyalása először Teleki Pál (A gazdasági élet földrajzi alapja, Bp., 1936) és Fodor Ferenc (Bevezetés a gazdasági földrajzba, Bp., 1933) munkáiban jelent meg. Az első egy. tankönyvét Teleki Pál egykori munkatársa (a M. Táj- és Népkutató Int.-ben), Kádár László írta meg: Biogeográfia. A Föld és a földi élet. (Bp., 1965). Bárány Ilona a JATE földrajz szakos