Révai Új Lexikona 3. Bil-Bül (Szekszárd, 1998)
B - biotit - Bírák és Ügyészek Lapja - Bírák Lapja szakfolyóirat - Birck Oszkár, erdőmérnök
81 Kutatóközp.-ban (MBK) 1996-tól működik. Az MBK fő feladata a környezetbarát mezőgazdaság kialakításához szükséges ~j kutatás és fejlesztés, az új technológiák fejlesztése, ill. az átvételhez szükséges mp.-i feltételek megteremtése. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Szegedi ~i Int.-e 1993-ban alakult meg. Mp. belépett az ENSZ Ip. Fejlesztési Szervezete (UNIDO) keretében 1983-tól működő Nemzetk. ~i Biogenetikai Kutatóközp.-ba (ICGEB). A ~ elterjedése óta a környezetvédelmi mozgalmak, jogászok stb. folyamatosan hívják fel a figyelmet a vele járó veszélyekre, többek között az alábbiakra: a géntechnológia alkalmazásának következménye lehet a természet homogenizálása, szabványosítása; veszélyezteti a biodiverzitást; a genetikailag átalakított szervezetek ökológiai következményei feltáratlanok stb. Ugyanakkor nem tagadható, hogy az állatok klónozása az emberiség szolgálatába állítható fontos eszközrendszer. Szigorúan figyelmeztetni kell azonban arra, hogy az ember klónozását minden eszközzel meg kell akadályozni. Am. Ogy. „felismerve az emberi környezetet befolyásoló géntechnológiai beavatkozásokban és a géntechnológiával módosított szervezetekben rejlő lehetőségeket és veszélyeket, a természet egyensúlyának megőrzése, az emberi egészség megvédése, a tud. és a gazdasági fejlődés biztosítása, amint az 1995. évi LXXXI. tv.-nyel kihirdetett Biológiai Sokféleség Egyezmény (biodiverzitási egyezmény) rendelkezéseinek érvényesítése érdekében" - hozta meg a a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. tv.-t (hatályba lépése: 1999. jan. 1.). Irod.: A biotechnológiai iparok fejlődési iránya és fejlesztési lehetőségei hazánkban. Szerk. Nyeste László. (Bp., 1986); Biotechnológiai kutatás és gyakorlat. Szerk. biz. Bátyai Jenő, Kévér Béla és mások. (Szeged, 1986); Crueger, W.-Crueger, A.: Biotechnológia. Alkalmazott mikrobiológia. (Bp., 1987); Pintér Zsolt-Pető Ágnes: Biotechnológia az állattenyésztésben. (Bp., 1988); Kóbor Lídia: A biotechnológia jelene és jövője a papíriparban. (Bp., 1988); Skjervold, H.: Biotechnológia. (Bp., 1989); Dohy János: Az állattenyésztés genetikai alapjai. (Bp., 1989); Biotechnológia a környezetvédelemben. Szerk. Benedek Pál. (Bp., 1990); Dudits Dénes-Heszky László: Növénybiotechnológia. (Bp., 1990); Magyar sikerek a biotechnológiai kutatásban. Összefoglaló értékelés. Összeáll. Holló János, Kralovánszky A. Pál. (Magyar Tudomány, 1992. 3.); Dohy János: A biotechnológia hasznosítása az állatnemesítésben. (Az állattenyésztés alapjai. Szerk. Nagy N. Bp., 1996); Biotechnológia: lépéstartás Európával. Szerk. Glatz Ferenc. Összeáll. Dudits Dénes és Dohy János. (Magyarország az ezredfordulón. Bp., 1998). biotektúra —ökoépítészet biotermék a —biogazdálkodás keretei között, egységes feltételrendszer mellett megtermelt növényi vagy állati eredetű élelmiszer, ill. élelmiszer-alapanyag. Minősítése termesztési előírásrendszer alapján történik. A növénytermesztés előírásai kiterjednek a talaj- és fajtaválasztásra, vetésforgóra, talajvédelemre, talajerő-gazdálkodásra, öntözésre, tápanyagellátásra, amint a talaj virok takaró és a talajfertőtlenítő anyagok, trágyázószerek, növekedésszabályozók megnevezésére, a növényvédelemre. Az állattartás esetében előírják az elhelyezés, tenyésztés, csonkítás (ivartalanítás, szarvtalanítás), takarmányozás feltételeit, az állatgyógyászatban alkalmazható szereket, a fejés, állatszállítás körülményeit. A tárolásra, feldolgozásra, értékesítésre, szerződésre is szigorú előírások vonatkoznak. A tanúsítványt független minősítő szervezet állítja ki. Mo.-on az ellenőrzést és minősítést aBiokultúra Egyesület, a n. Demeter Szövetség, a Demeter International, a holland SKAL stb. végzi. A védjegyes ált. felárral értékesíthető. Irod.: Biotermékek termesztési és minősítési feltételei. (Biokultúra Egyesület, Bp., 1991) biotit, K(Mg,Fe)3[(OH,F)21(AI,Fe)Si3Cao] .J. B. Biot francia fizikusról és mineralógusról: a szilikátok egyik fontos ásványcsoportjának, a csillámcsoportnak Mo.-on is igen elterjedt ásványa. Egy adott irányban kiválóan hasad, vékony levelekre szedhető szét. Fekete pikkelyekben vagy táblás, ritkábban oszlopos, hatszöges átmetszetű kristályokban található. Hazánkban a magmás és metamorf kőzetek, ill. a törmelékes üledékek fontos elegyrésze mm-es szemcsék, ill. kristályok alakjában. A Sopron környéki gneiszben esetenként emes fekete csomói is fellelhetők. Homokban a kezdődő mállás jeleként kifakul, és aranysárga színben, csillogó pikkelyekben figyelhető meg; az emberek ezt könnyen nézik aranynak, ezért a népnyelvben macskaarany a neve. Bírák és Ügyészek Lapja (1915-1938), hiv. értesítő. Az Orsz. Bírói és Ügyészi Egyesület Hivatalos Értesítője címmel indította az Orsz. Bírói és Ügyészi Egyesület Bp.-en. Kezdetben évenként tízszer jelentkezett, 1918-tól kéthavonta, 1925-től rendszertelenül, 1926-tól negyedévente adták ki. 1920- tól 1924-ig szüneteltette megjelenését. 1938-ban beolvadt a Magyar Jogi Szemle c. lapba. 1915-től 1919-ig főlapja a Jogtudományi Közlöny. A főképp belső tájékoztatásra szánt kiadvány bírói, ügyészi munkáról adott számot, egyesületi híreket hozott, szakmai írásokat, esettanulmányokat közölt. Szerkesztők: Lányi Márton (1915-1917), Rosnyay Dávid (1917), Ráth-Végh István (1918-1919), Szmertnik István (1925-1927), Boronkay István (1928-1938). Bírák Lapja (1991—), szakfolyóirat. A M. Bírói Egyesület indította Bp.-en. Negyedévente jelentkezik. A m. bírák háziújságoknak tekintik, nyilvános fórumnak a bírói jogállás, a bírósági szervezet átalakítását kísérő szakmai vitákban. Foglalkozik az ítélkezés legégetőbb problémáival, kitekintése van a külföldi joggyakorlatra. Az egyesületi hírek mellett informál az egyes bíróságok életéről, interjút, tanulmányt, könyvismertetőt hoz. Szerkesztők: Knclmár Mihály (1991), Ilonczai Zsolt (1992-1994), Lichtenstein József (1992-). Birbom —Oláhgorbó Birchis —Marosberkes Birck Oszkár (1916. szept. 11. Dárda- Uglespuszta - 1980. máj. 27. Bp.): erdőmérnök. -