Révai Új Lexikona 4. Bűn-Cyt (Szekszárd, 1999)

C - Cserkuthy Sándor, nótaszerző - Cserkuti József, autóversenyző - Cserkuti László, motorkerékpár- és autóversenyző - Cserlenő (Cserlenó, ukrán: Cserveneve, orosz: Cservenyovo) - Csermák Béla, építőmérnök, hidrológus

543 áramot, a törpevízmű 1970-ben, a bekötőút (1 km) 1971-ben épült. - Önálló r. k. isk.-t 1938-ban hoz­tak létre. Az áll. ált. isk. 1977-ben megszűnt, a gyerekek a kővágószőlősi körzeti isk.-ba járnak tanulni. Gazdakör (1905-1948) volt a faluban. - Műemlék az 1270-1290 között román stílusban épült r. k. templom, a 14. sz.-ban hozzáépített to­ronnyal. Restaurálása 1971-ben fejeződött be. Gó­tikus falfestményei a 14. sz.-ban keletkeztek. —az 1918. nov. 14.-1921. aug. 20. között a Szerb-Hor- Szbov Királyság csapatai szállták meg. Irod.: Levárdy Ferenc: Cserkút, Árpád-kori templom. (Bp., 1986). Cserkuthy Sándor (1921. jún. 23. Egeralja - 1985. aug. 26. Székesfehérvár): nótaszerző. - A Pá­pai Tanítóképzőben tanítói okf. szerzett. Zene­szerzést a II. vh. után Arányi Györgynél tanult. - Csész ke.-ben (Fejér m.) tanár, iskoláig., a műv. ház ig.-ja. - Az Egressy Béni Zenebarát Kör alapí­tó tagja (1979). - Az 1960-as évektől fogl. nóta­szerzéssel. Nótái, dalai megjelentek hanglemeze­ken, kazettákon, s a M. Rádióban és a M. Televízi­óban is gyakran hallhatók. F. m.: Göcseji csárdás (zene: H. Várady Ilona). Horgaséri nagy dűlő (szöveg: Rakk István); Kék Balaton (szöveg: Pécsi Illés Gyula); Marcal menti kis faluban (szöveg: Rakk I.); Megjött a tavasz (zene: Keresztes Mihály); Mi­kor engem megszerettél (szöveg: Bathó Sándor); Nagy az én szerelmem (szöveg: Pápai Molnár Kálmán); Muskátli­virág; Nincs nagyobb veszedelem (szöveg: Z. Horváth Gyula); Pillangó szállt a rózsafára (zene: Kikli Tivadar); Rózsafa bólogat (szöveg: Németh Gyula); Sukorói csár­dás; Tűzpiros rózsaszál (szöveg: Tüttő János); Volt az úgy (szöveg: Somogyvári S. Gyula); Vigyázz, mert szúr a rózsa ága (zene: Leszler József) stb. Cserkuti József (1947. dec. 7. Bp.): autóver­senyző.­­ Testvére Cserkuti László motorkerék­pár- és autóversenyző.­­ Az Áfor SC (1967-1976), az Interag-Shell (1977-1979), a Külker SC (1980-1989), a HB-Külker SC (1990), a Hungária Biztosí­tó ASE autóversenyzője (1991-1995), a HB ASE autóscsapat vezetője (1996-tól). NSU (1967-1978) és BMW gépkocsival versenyzett (1979-1995).­­ Rali versenyágban m. bajnok (1972, túraoszt. 1300 cm 3), hegyi gyorsasági versenyágban Eb 2. (1983), Eb 3. (1982), Eb 4. (1981), Eb 5. (1980), Eb 6. (1979, 1987,1990,1991); 12-szeres m. bajnok (1973-1977, 1150-1300 cm3; 1979,1980,1982,1983,1985: +1600 cm3), abszolút bajnok (1985, 1989: A csoport); gyorsasági pályaversenyágban 15-szörös m. baj­nok (1986-1988, 1990-1993: A csoport abszolút kateg.; 1986, 1987, 1993: 1600 cm 3; 1989-1991: II. géposzt.; 1992,1993:1. géposzt.). Cserkuti László (1928. jún. 16. Bp. - 1977. szept. 24. Bembauen, NSZK): motorkerékpár- és autóversenyző.­­ Testvére Cserkuti József autó­­versenyző.­­ Az FTC (1946-1947), a Vasas (1948), a Bp. Előre (1949-1950), a Zalka Máté Motoros Klub (1951-1952), a Bp. Dózsa (1953-1956), az Ú. Dózsa (1957-1964), az MHL Közp. Motoros Klub motorversenyzője (1965-1966), az Áfor SC (1967-1976), az Interag Shell autóversenyzője (1977), Puch (1946-1947), Jawa (1948-1953), Velocette Csermák (1952), Moto Guzzi (1953), Norton motorkerék­párral (1967-1977), NSU autóval versenyzett (1967-1977).­­ Motorversenyzőként, gyorsasági versenyágban a M. Grand Prix-n 3. (1957, 1959: 350 cm3; 1962: 500 cm3), hatszoros m. bajnok (1954, 1955, 1961, 1963, 1964: 350 cm3; 1951: 350 cm3 sport géposzt.). Autóversenyzőként, hegyi gyorsasági versenyágban m. bajnok (1975-1977: 1150 cm3). Cserlenő (Cserlenó, ukrán: Cserveneve, orosz: Cservenyovo): falu Kárpátalján, a Latorca folyó völgyében, Munkácstól Ny-ÉNy-ra.­­ 1919-ig Mo. (Bereg vm.), 1919-től Csehszlovákia része. 1939- 1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. 1944—1991 kö­zött a SZU, 1991-től Ukrajna része.­­ L­ 975, ebből 874 rusz., 76 magyar (1900), 1133, ebből 1015 rusz. (1941), 1927 ukr. (1989). Vallás: r. k.: 11, g. kát.: 875, ref.: 45, izr.: 44 (1900), g. kat.: 184, g.kel: 853 (1941). Határa: 516 kh (1939).­­ 1919-ig a Latorcai, 1939- 1944 között a Munkácsvidéki járáshoz tartozott. Körjegyzősége 1919-ig és 1939-1944 között Igné­­cen (Znyacavo) volt. Ignác társköv­e:­­ A 20. sz. el­ső évtizedeiben 4 kisiparos és 7 kereskedő, ill. ven­déglős volt a településen. - Négytanerős áll. elemi isk. működött a 20. sz. első évtizedeiben. - Orvos és gyógyszertár Beregrákoson volt. Csermák Béla (1920. márc. 17. Sátoraljaújhely -1993. nov. 3. Bp.): építőmérnök, hidrológus. - A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetemen ált. mérnöki okt. szerzett (1942), a műsz. tudomá­nyok kandidátusa (1969).­­ A Vízrajzi Int. segéd­mérnöke, építésvezetője (1942-1943), mérnöke (1943-1946); közben a II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságba esett (1943-1946), a Földművelésügyi Min. vízügyi szolgálatától ki­rendelt mérnök a Fejér M.-i Földhivatalban (1946-1948), a székesfehérvári Vízgazdálkodási Körzet mérnöke (1948-1950), a Vízrajzi Int. mér­nöke (1951-1952), a Vízgazdálkodási Tud. Kat. Int. (VITUKI) főmérnöke (1952), csoportvezető fő­mérnöke (1953-1958), tud. munkatársa (1958-1961), tud. főmunkatársa (1962-1964), tud. osz­tályvezetője (1964-1976), főosztályvezetője (1976-1980), nyugdíjas munkatársa (1980-1993).­­ A fel­színi vizek hidrológiájával, műsz. hidrológiával, ált. vízkészlet-gazdálkodási és vízgazdálkodási kérdésekkel fogl. A regionális vízgazdálkodási tervezés irányelveinek egyik kidolgozója.­­ Sajó Elemér-emlékérem (1961), Vásárhelyi Pál-díj (1980).­­ A Vízkészletgazdálkodási Évkönyv szer­kesztője (Domokos Miklóssal, 1963). F. m.: A regionális vízgazdálkodási tervezés irányelvei. (Bp., 1954); Budapest és környékének vízrajza. Lászlóffy Waldemárral. (Bp., 1958); Műszaki hidrológia. Lászlóffy Waldemárral. (Mérnöki kézikönyv. 4. köt. Bp., 1961); A felszíni vízkészlet meghatározásának módszerei. (Víz­ügyi Közlemények, 1963); A felszíni vizek minősége. (Bp., 1965); A Középdunántúl vízkészlet-gazdálkodásá­ról. (Hidrológiai Közlöny, 1966); A vízhasználatokkal kapcsolatos időszerű hidrológiai és vízkészlet-gazdálko­dási kérdések. Kand. értek. (Bp., 1968); Hydrology of Water Storage. Többekkel. (Bp., 1970); A vízgazdálkodá­si tervezés. Domokos Miklóssal. (Bp., 1972; angolul is); A

Next