Révai Új Lexikona 9. Gym-Hol (Szekszárd, 2002)
H - Hoch Róbert, közgazdász - Hócipő, szatirikus kéthetilap - Hock Béla, vízépítőmérnök - Hock Bertalan, oboaművész
825 szöv. 1948-ig ref., majd ált. isk., Hobolpusztán uradalmi isk. működött. A polg. isk.-ban ifj. könyvtár volt. 1993-ban az óvoda, 1995-ben az ált. isk. kapott új épületet. 1911-ben polg. olvasókör, 1918-ban gazdakör alakult. A műv. házat 1999- ben felújították. Nyugdíjasklub (2000) és ifj. klub (2001) alakult a településen. - A szigetvári eü.-i körhöz tartozott, ott volt gyógyszertár is. Orvosi rendelő épült (1993). - 1986-ban kiépült a vízvezeték, 1999-ben a gázvezeték-hálózat. 2001-ben korszerűsítették a közvilágítást. - 1918. nov- 1921. aug. között szerb megszállás alatt volt. A két vh. 50 halálos áldozatot követelt a falutól. Hoca — Hocsa Hoch Róbert (1926. júl 19. Bp. - 1993. okt. 31. Bp.): közgazdász. AM. Közgazdaságtud. Egyetem Ált. Szakán közgazdász okt. szerzett (1950), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961), doktora (1972), az MTA tagja (1.1985; r. 1990).A D. vh.-ban munkaszolgálatos (1944-1945), a Kollektíva Szövetkezet, a K-európai Keresk. Rt. munkatársa (1946-1948), a Kelimpex Külkeresk. Váll. könyvelője (1948-1950), a M. Közgazdaságtud. Egyetem, ill. az MKKE Politikai Gazdaságtan Tanszék tanársegéde (1950-1952), egy. adjunktusa (1952— 1955), az MTA Közgazdaság-tud. Int. tud. munkatársa (1955-1961), tud. főmunkatársa (1961-1972), tud. tanácsadója (1972-1993), egyúttal az Életszínvonal Oszt. vezetője és az int. igh.-e. Az MKKE c. docense, a Politikai Főisk. Politikai Gazdaságtan Tanszék egy. tanára (1990-ig). Elméleti közgazdaság-tud. kérdésekkel, elsősorban ált. keresletelméleti, keresletelemzési módszertani kutatásokkal, fogyasztói árelmélettel, életszínvonal-, fogyasztás- és jövedelemtervezési kérdésekkel fogl. Jelentős szerepet játszott a mo.-i gazdaságirányítási reform előkészítésében (1967-1968). Megteremtette egy önálló fogyasztás-gazdaságtan alapjait, új, önálló, a belső piac és az infrastruktúra fejlesztésére épülő gazdaságpolitikai irányvonalat dolgozott ki. - Az MTA Közgazdaság-tud. Biz. tagja, alelnöke, a Társadalomtud. Komplex Biz. tagja. A Lukács Györgyalapítvány kuratóriumának alelnöke (1989-1993). - Akadémiai Díj (1976). - Az Acta Oeconomica és a Társadalmi Szemle szerkesztőbiz.-ának tagja. F. m.: Fogyasztói árak a szocializmusban. Szabadi Gyulánéval. (Bp., 1963); A lakosság áruellátása a szocializmusban. (Bp., 1964); Az élelmiszerek fogyasztói árképzésének kritikai elemzése. Többekkel. (Bp., 1966); Piac és vállalati árpolitika. Szerk. (Bp., 1968); Fogyasztás és ár. Doktori értek. is. (Bp., 1972; angol nyelvű átd., bőv. kiad. Alphen aan der Rijn-Bp., 1979); A politikai gazdaságtan kisszótára. Többekkel. (Bp., 1981); Fogyasztás és jövedelem. Tervezés, elemzés, módszerek. Kovács Ilonával, Ördög Miklóssal. (Bp., 1982); Lét és tudat az életszínvonal-politikában. (Életszínvonal és közhangulat. Bp., 1984); A gazdaság nyitottságáról. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1986); Belső piac, minőségi nyitás. Radnóti Évával. (Bp., 1989); A reform kudarca. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1991); Changing Formation and Privatisation. (Acta Oeconomica, 1993). Irod.: Sipos Aladár: H. R. (Közgazdasági Szemle, 1993); Falusné Szikra Katalin: H. R. (Magyar Tudomány, 1994); Csató Katalin: H. R. (Közgazdasági Szemle, 1996); Hoch Hochart —Pinkadombhát Hochfeld -Hófeld Hochstrass —Kisostoros Hócipő (1989-), szatirikus kéthetilap. Farkasházy Tivadar indította Bp.-en. Oldalain kíméletlenül kipellengérezi a mindenkori hatalom képviselőinek nagyképűségét, ostobaságait, hatásköri túlkapásait, elszólásait. Karakteresen különbözik minden lapelődjétől; nem vicclap, anyagai főként glosszák, kommentárok, a közélet torzképei. Gazdag és szellemes fényképanyagával, a karikaturisták élvonalába tartozó rajzolóival és állandó szerzőivel (Déri János, Fábry Sándor, Majláth-Mikes László, Megyesi Gusztáv, Moldova György, Nagy Bandó András, Trunkó Barna, Verebes István) az élesen politizáló szatíra egyetlen fórumává vált. Főszerkesztő: Farkasházy Tivadar (1989-2001), Farkasházy Tivadarné (2001-); szerkesztők: Sinkó Péter (1989-1990), Selmeczi Tibor (1990-1996), Hock Béla (1930. dec. 24. Bp.): vízépítőmérnök. Az ÉKME Mérnöki Kar vízépítő szakán végzett (1953), a BME-n doktorált (1985), a műsz. tudomány kandidátusa (1984). - Az ÉKME Matematika Tanszék tanársegéde (1953-1958), a MÉLYÉPTERV műsz. ügyintézője (1959-1963), a Vízgazdálkodási Tud. Kat. Int. (VITUKI) IV. sz. Víztechnológiai és Vízminőségi Főoszt. tud. munkatársa (1963-1969), tud. főmunkatársa (1969- 1984?), tud. tanácsadója (1984-199?). Az USA- ban ENSZ-ösztöndíjas vendégkutató (1974). Vízminőség-szabályozási kérdésekkel, elsősorban szennyvíztisztítással, felszíni vizek szennyezettségével, vízvédelemmel, a vízminőség előrejelzésével, a vízfolyások terelhetőségével fogl. Jelentős eredményeket ért el a vízmérleg vízminőségi vonatkozásainak a vizsgálata, ill. a vízhozam és a vízhőmérséklet összefüggéseinek a feltárása terén. - Az MTA Vízgazdálkodás-tud. Biz., a Doktori Tanács Építési, Építészeti és Közlekedéstud. Szakbiz. tagja. - Vásárhelyi Pál-emléklap (1966). F. m.: Biológiai szennyvíztisztítás. 1. Benedek Pállal, Verhás Jenővel. (Bp., 1963); Vízminőségi adatok gyűjtésének és értékelésének korszerű módszerei. Szebellédy Lászlónéval. (Bp., 1965); Vízszennyeződés. Benedek Pállal. (Vízügyi Közlemények, 1969); Vízminőségi mérleg. (Bp., 1970); Fajlagos ipari vízigény és szennyvízkibocsátás. Simó Tiborral. (Bp., 1974); Területhasználatok hatása a vízminőségre. Pintér Györggyel. (Bp., 1983); Vízminőség változások a vízhozam és a vízhőmérséklet figyelembevételével szabad áramlású vízfolyásokon. Kand. értek. (Bp., 1983); A vízgazdálkodás és a környezet egymásra hatása. Aradi Csabával. (Bp., 1990). Hock Bertalan, id. (1928. aug. 3. Dunabogdány): oboaművész. - Fia ifj. Hock Bertalan orgonaművész. - A bp.-i Áll. Zenekonzervatóriumban Váczi Gyula (1949-1951), a Bartók Béla Zeneművészeti Szakisk.-ban Szeszler Tibor növendéke (1951-1958). - A Honvéd Közp. Zenekar (1953-1956), a MÁV Szimfonikus Zenekar (1956-1963), a Bp.-i Filharmóniai Társaság, ill., a M. Áll. Operaház Zenekarának tagja (1963-1984). Nyugdíjba vonulása után a Filharmóniai Társaság zenekari ügyintézője és könyvtárosa (1984-től). A Salgótar-