Révai Új Lexikona 7. Fej-Gak (Szekszárd, 2001)

F - Ferencz Zoltán, jogász - Ferenczes István, Ferencz Salamon István, költő, újságíró - Ferenczfy Kovács Attila; Ferencffy-Kovács Attila; Kovács Attila, építész, díszlettervező

267 Ferenczfy Kovács cel, Mérei Gyulával. (Bp., 1964); A növények tápanyag­­felvételének vizsgálata izotópokkal. (Izotópok alkalma­zása a mezőgazdasági kémiában és a talajtanban. Bp., 1966); A levéltrágyázás elméleti alapjai. (Levéltrágyázás. Bp., 1976). Ferencz Zoltán (1951. júl. 10. Pécs), jogász. - A Pécsi Tudományegyetemen állam- és jogtud. dok­tori oki. szerzett (1975), ügyészi-bírói szakvizsgát tett (1979), az állam- és jogtudomány kandidátu­sa (1983). - A Pécsi Tudományegyetem, ill. a JPTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Tanszék tanársegé­de (1975-1980), egy. adjunktusa (1980-1984), egy. docense (1984-től). A Pécsi M.-i Bíróság fogalma­zója (1977-1979). A párizsi Institut de Droit Comparé és a LInstitut de Politique Criminelle vendégkutatója (1981).­­ Kriminológiával, vikti­­mológiával anyagi büntetőjoggal, a fiatalkori bű­nözés, elsősorban a cigány bűnelkövetők kulturá­lis hátterének vizsgálatával fogl. Kutatta még a környezetkárosítás büntetőjogi megítélését, az ún. mellékbüntetések helyét és szerepét a mp.-i büntetőjogi rendszerben. F. m.: A cigánybűnözés kriminológiai vizsgálatához. (Belügyi Szemle, 1976); A bűnmegelőzés néhány vikti­­mológiai jellegű kérdése. (Belügyi Szemle, 1978); Az al­kalmazott viktimológia lehetőségeiről. (Jogtudományi Közlöny, 1980); Az alkoholizmus és a bűnözés összefüg­gésének kérdőjelei. (PTE Dolgozatok az Állam- és Jogtu­dományok Köréből, 1981); A fiatalkorú cigány bűnelkö­vetők családi és kulturális háttere. Tauber Istvánnal. (Magyar Jog, 1981); A bűncselekmény-szituáció krimino­lógiai jellemzői. Kand. értek. (Pécs, 1983); Az új társada­lomvédelem néhány tendenciája. (Jogtudományi Köz­löny, 1983). Ferenczes István, Ferencz Salamon István (1945. jan. 1. Csíkapátfalva): költő, újságíró.­­ A kolozsvári pedagógiai főisk.-n biológia szakos ta­nári oki. szerzett (1967).­­ Gyimesközéplakon he­lyettes tanító (1962-1964), Csíkapátfalván tanár (1967-1968), a Csíkszeredai Hargita c. napilap munkatársa (1968-1975), a Csíkszeredai Agronó­­musok Házának szakreferense (1975-1978), a bu­karesti Falvak Dolgozó Népe belső munkatársa (1979-1989), Csíkszeredán az RMDSZ munkatár­sa (1989-1995), egyúttal az RMDSZ Hargita m.-i elnöke (1989-1991), majd szabadfoglalkozású író (1995-től).­­ írásaiban a hagyományos etikai, nyelvi jelenségek modern tendenciákkal kevered­nek. Költészete sokrétű, versei között szerepel él­ménylíra, gyermekvers, de posztmodern költe­mény is.­­ Berzsenyi-díj (1988), EKE-díj (1992), Szabó Zoltán-díj (1994), József Attila-díj (2001).­­ A Székelyföld c. folyóirat főszerkesztője (1997-től). F. m.: Nyári vándorlások. Versek. (Bukarest, 1972); Utol­só kenyér. Versek. (Bukarest, 1978); Ki virággal megvere­tett. Versek. (Bukarest, 1984); Mikor Csíkban járt a török. Gyermekversek. (Bukarest, 1986); Megőszülsz mint a fenyvesek. Versek. (Bukarest, 1988); Indián a Hargitán. Versek gyerekeknek és szülőknek. (Bukarest, 1990); Hó hull örök vadászmezőkre. Versek. (Székelyudvarhely, 1992); Gyásztól gyászig. Tárcák. (Csíkszereda, 1994); Fél­idő, félpokol. Versek. (Marosvásárhely, 1994); Ordasok tépte tájon. Riportok, elb.-ek. (Csíkszereda, 1997); Pepita hangya. Gyermekversek. (Bp., 1998); Didergés. Versek. (Bp., 2000). Irod.: Bogdán László: A kihívás. (Igaz Szó, 1984); Nagy Pál: Játékos versvilág. (Utunk, 1986. okt. 10.); Gálfalvi György: Arcképek. (G. Gy.: Találkozásaink. Bukarest, 1989); Jakabffy Tamás: Fenyvesek kora. (Utunk, 1989. szept. 22.); Simon Ferenc: Indián a Hargitán. (Könyves­ház, 1992). Ferenczfy Kovács Attila: Ferencffy-Kovács At­tila; Kovács Attila (1951. júl. 26. Pécs): építész, díszlettervező.­­ A BME Építészmérnöki Karán végzett (1974). - A Pécsi Tervező Váll. Ifj. Irodájá­nak munkatársa (1974-1978), a Mafilm látvány­­tervezője (1978-1991). A torinói Operaházban a Wagner-tetralógia díszleteinek tervezője (1986— 1988), operadíszleteket tervezett Bécsben és Lip­csében. Díszlettervezőként és filmek látványter­vezőjeként előszeretettel készít abszurd, irreális terveket. Az 1980-as évek végén hegyes, fémvá­zas ún. kvázibútorokat tervezett. Állandó témája a szabadkőművesség és a Drakula-mítosz. Pécsett mutatta be nagy, fekete acéllemez „blokkok"-ból álló, Necropolis c. művét (1987), amelyen csak bi­zonyos szögből látszik a belevésett, karcolt kép (halott ip. tájban egy groteszk Gólem, a vas és acél embere). A Necropolis „blokkjai" geometrikus vas­szobrok: gyárépületek, gyárkémény-fejfás, vas sírhantok. Az 1990-es évek elején szabadkőműves rítusok tárgyait, képeit állította ki New Yorkban és Bp.-en.­­ A M. Filmművészeti Szövetség nívó­díja (a Mennyri seregek c. film díszletéért, 1982), a M. Fotóművészek Szövetsége nívódíja (Csak egy mozi c. film díszletéért, 1984), Balázs Béla-díj (1992), Soros Alapítvány különdíja (1992), az M. Televízió nívódíja (a Tisztelet Radnóti Miklósnak c. produkció díszletéért), Az év legjobb díszletterve (Henley, B.: A szív bűnei c. előadás díszletéért, 1995), a M. Televízió nívódíja (az Arany nyugágy c. produkció díszletéért, 1996). Kiállításai: önálló: Emlékmű (Bercsényi Klub, Bp., 1974); Angyali üdvözlet (díszlettervek, XII. Velencei Film Bien­­nále, 1984); Neue Linie in Ungarn Tatgalerie (Bécs, 1985); Möbelklassiker der Ill­ten Jahrtausends (Tatgalerie, Bécs, 1986); Bachman, Kovács, Rajk, Szalai (Dorottya Galéria, Bp., 1986); Necropolis (Pécsi Galéria, 1987); Dem Deutschen Volke (D. A. A. D. G., Berlin, 1988); Relikviák (Stuart Levy Gallery, New York, 1992); Necropolis (Zichy-kastély, 1992); Bársonykoporsó - A harmadik fo­kozat (Fészek Klub, Bp., 1994); Kőművesmunkák (Gale­rija Anonimus, Ljubljana, 1995); Díszlettervei (Iparművé­szeti Múz., Bp., 1995); csoportos: M. építészet (Építészeti Múz., Helsinki, 1981); Pillantás Magyarországra (Hotel de Ville, Lille, 1983); Kortárs magyar művészet (E. L. A. C. Lyon, 1987); Keletről Nyugatra (Stuart Levy Gallery, New York, 1990); V. Nemzetk. Építészeti Kiállítás (Velen­ce, 1991); Kortárs magyar Művészet (Seoul Arts Center, Szöul, 1991); Metropolis (Martin Gropius Bau, Berlin, 1991); Architektonikus gondolkodás ma (Műcsarnok, Bp., 1992); Cultural Center (Washington, 1993); M. Ház (New York, 1993); Főv.-i Képtár (1993); 80-as évek - Kép­zőművészet (Ernst Múz., Bp., 1994); Helyzetkép/M. szobrászat (Műcsarnok, Bp., 1995); Prágai Quadriennale I (Prága, 1995).

Next