Révai Új Lexikona 8. Gal-Gyi (Szekszárd, 2001)

G - Gál András, pedagógus - Gál András, szobrászművész - Gál András, festőművész - Gál Benő; 1901-ig Grünfeld, politikus, statisztikus - Gál Csaba, nemes, 1920-1939 között v., politikus

Gál András (1926. nov. 26. Debrecen): pedagó­gus.­­ A bp.-i tanítóképzőben tanítói oki. (1946), az ELTE BTK-n történelem szakos tanári oki. szer­zett (1959), a neveléstudományok kandidátusa (1969). Tartalékos tiszti tanf.-ot, pártfőisk.-t vég­zett (1950).­­ Pilisszentkereszten (1946-1948), Csepelen ált. isk. tanító (1947-1949), a csepeli ált. isk. igh.-e (1949-1950), a Honvédelmi Min. Politi­kai Főcsoportfőnökség osztályvezetője (1950- 1953), századosi rendfokozattal tartalékállomány­ba helyezték (1953), a Művelődésügyi Min. (MM) főelőadója (1953-1954), az MDP V. ker.-i Pártbiz. köznevelésfelelőse (1954-1955), a bp.-i XX., XI. ker.-i ált. isk. tanára (1955-1956), ig.-ja (1957- 1959), a bp.-i XI. ker.-i Tanács Oktatási Oszt. veze­tője (1959-1960), a bp.-i VII. ker.-i Kazinczy u.-i ált. isk. ig.-ja (1960-1963), a MM Módszertani Int. csoportvezetője (1963-1969), a Kandó Kálmán Műsz. Főisk. Tanárképző Tanszék főisk. tanára (1969-1971), tanszék- és intézetvezető főisk. taná­ra (1971-1986).­­ Az ált. isk. közösségi nevelés kérdéseivel, a munkaerkölcs tanításának, ill. a munkára nevelés vizsgálatával, a szakmunkás­­képző isk.-k nevelési módszereinek a vizsgálatá­val fogl. F. m.: Az általános iskolai elsődleges közösségek nevelé­si és szervezési kérdései. (Pedagógiai Szemle, 1961); A munkaerkölcs formálása a 11-14 éves gyermekek közös fizikai munkájában. Kand. értek. (Bp., 1969); Munkára nevelés, munkaiskola, munkaoktatás és a társadalmi té­nyezők együtthatása. (Munkára és pályára nevelés. El­vek, tapasztalatok, távlatok. Bp., 1974); Nevelési mód­szerek alkalmazása a szakmunkásképző iskolában folyó munkatevékenységben. (Szocialista nevelés, a szocialista nevelőiskola. Bp., 1982). Gál András (1951. nov. 19. Bp.): szobrászmű­vész.­­ A Képző- és Iparművészeti Szakközépisko­­ban díszítőszobrász szakon tanult (1966-1970), a M. Képzőművészeti Főisk.-n Szabó Iván növen­déke (1974-1979). Alkotott a Nyíregyháza-Sóstói művésztelepen is.­­ 1985-től Franciao.-ban él, ahol egy képzőművészeti isk. tanára (1990-től). Megnyerte azt a pályázatot, amit a 100 frankos Descartes-i emlékpénzre írtak ki (1990). Kiállításai önálló: Francia Int. (Bp., 2000). F. m.: Nagy Imre-emléktábla (Giromagny, Franciao., 1993). Gál András (1968. jún. 24.): festőművész.­­ A Képző- és Iparművészeti Szakközépisk.-ban ta­nult (1982-1986), a M. Képzőművészeti Főisk. Festő Szakán, ill. a Mesterképzőn Klimó Károly, Sváby Lajos és Tölg-Molnár Zoltán növendéke (1987-1994).­­ A M. Képzőművészeti Főisk. Festő szak tanársegéde (1995 1996). A Római M. Akad. ösztöndíjasa (1996), Derkovits-ösztöndíj (1996), Bécs város képzőművészeti ösztöndíja (1996).­­ Festészetét a többszínű, majd tiszta monokrómia jellemzi. Egyes kompozícióiban Albers központo­sított képszerkesztése, vagy Gerhard Richter ecsetkezelésének hatása fedezhető fel. Dichotómia c. sorozatában az ellentétpárokra építő bináris ki­fejezésmód tükröződik.­­ Barcsay Jenő-díj (1992), M. Aszfaltfestészeti Pályázat III. díja (1997). 5 Gál Kiállításai: önálló: Barcsay Terem (Bp., 1992); Vízivárosi Galéria. Szabó Attilával (Bp., 1993); Stúdió Galéria (Bp., 1993); Folyamat Galéria (Bp., 1994); Tam-Tam Galéria (Bp., 1994); Pandora Galéria (Bp., 1995); Mű-terem Kiál­lító (Bp., 1996); Szabadművelődés Háza (Székesfehérvár, 1996); Fészek Galéria (Bp., 1997); Pécsi Kisgaléria (1999); csoportos: 27. International Malerwochen in der Steier­mark. Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum (Graz, 1992); Na­ne Galéria (Bp., 1994); Kino Metropolis (Hamburg, 1995); Római M. Akad. (1996); Ernst Múz. (1996); Kortárs Művészeti Múz./Ludwig Múz. (Bp., 1997, 1998); Műcsarnok (1997); Kortárs Művészeti Int. (Dunaújváros, 2000); Óbudai Képzőművészeti Szakkö­­zépisk. (2001); Szimultán (Bp., Vadnai Galéria, 2001). F. m.: Valamin állás (1995); Hiány (1996); Mozgás (1996); Dichotómia I., II., III. (1997); Monstrum (1997). Irod.: G. A.: A nyolcvanas évek derekára érkezünk. (Tö­rökfürdő, 1997); Páldi Lívia: Posztkubizmus. (Balkon, 1996); Páldi L.: G. A. műtermében. (White Flags. Kat. Bp., 1998); Gál Benő: 1901-ig Grünfeld (1879. szept. 16. Bácskertes -1945 Mauthausen): politikus, statisz­tikus.­­ Mohácson nyomdász segédlevelet szer­zett (1897).­­ Bp.-en különböző nyomdákban be­tűszedő, korrektor (1897-1911), az Orsz. Munkás­biztosító Pénztár (1911-1917), a Magántisztvise­lők és Keresk. Alkalmazottak Orsz. Szövetségé­nek tisztviselője (1917-1918). A Nyomdászok Szakszervezete (1900-tól), az SZDP tagja (1902- től). A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság keretében működő Szellemi Termé­kek Orsz. Tanácsa Könyv- és Lapterjesztő Oszt.­­ának titkára (1919), a proletárdiktatúra bukása után rövid időre letartóztatták.­­ A Szakszerveze­ti Tanács pénztárosa (1923-tól), a főv.-i törvényha­tósági biz. tagja (1925-1941), az Orsz. Társada­lombiztosítási Int. elnökségének és igazg.-ának tagja, az Orsz. Statisztikai Tanács és a Konjunktú­ra Kft. Int. munkatársa (1929-1941). Az ország német megszállása után letartóztatták, elhurcol­ták (1944. márc.), a mauthauseni koncentrációs tá­borban hunyt el, halálának pontos időpontja és körülményei ismeretlenek.­­ Az ip. munkásság bér- és életszínvonalának alakulásával, betegbiz­tosítási kérdésekkel, a szakszervezetek működé­sével fogl.­­ A Szövetkezeti Értesítő szerkesztője (1909-1918), a Népszava és a Szocializmus szövet­kezeti rovatvezetője (1917-1918). F. m.: A szakszervezetek működése a háború után (Bp., 1921); G. B. statisztikai gyűjteménye. I—VII. (Bp., 1923-1925); Mit kell tudni az öregségi biztosításról? (Bp., 1933) ; Munkanélküliség, munkabér, munkaidő. (Bp., 1934) ; Mit kell tudni a betegbiztosításról? (Bp., 1936); Mit kell tudni a balesetbiztosításról? (Bp., 1937); A munka­­nélküli lakosság érdekeinek megóvása. (Bp., 1938). Irod.: Petrák Katalin: G. B. (Életutak. Bp., 1988). Gál Csaba, nemes, 1920-1939 között v. (1892 Bp. - 1946. jún. 25. Bp.): politikus.­­ A József Mű­egyetemen gépészmérnöki okr. szerzett (1926).­­ Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, három­szor is súlyosan megsebesült (1914-1918), vitézzé avatták (1920; törölték a vitézi rend tagjainak so­rából, 1939).­­ A Bp. Székesfőv.-i Közlekedési Rt.

Next