Révai Új Lexikona 8. Gal-Gyi (Szekszárd, 2001)
G - Gál Dezső, kémikus - Gál Ernő, vegyészmérnök - Gál Éva, L.; Litván Györgyné, történész, levéltáros
Gál 6 (BSZKRT) lakatosa (1926-1929), műsz. tanácsosa (1929-től). Az 1930-as évek közepétől különböző szélsőjobboldali csoportosulások tagja. A Nyilaskeresztes Párt programjával ogy.-i képviselő (Szabolcs és Ung vm., 1939-1945), Szálasi Ferenc nyilas vezető közeli munkatársa, „antropológiai széktartója". A II. vh. után a népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte, kivégezték. F. m.: Mechanika. Merev testek statikája. (Bp., 1922). Gál Dezső (1926. júl. 25. Bp.): kémikus. A Pázmány Péter Tudományegyetemen vegyész okt. (1948) és bölcsészdoktori oki. szerzett (1950), a kémiai tudományok kandidátusa (1955), doktora (1963). A Debreceni Tudományegyetem Fizikai Kémiai Int. tanársegéde (1948-1950), egy. adjunktusa (1950-1952), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék aspiránsa (1952-1955), tud. munkatársa (1955-1959), a JATE Közp. Izotóp Laboratórium egy. docense (1959-1963), a Radiokémiai Tanszék egy. docense (1963-1965), egy. tanára (1965. aug. 1.-1969), c. egy. tanára (1969-től), egyúttal az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóint. Izotóp Laboratóriumának tud. munkatársa is (1955). Az MTA KKKI Oxidációs Folyamatok Oszt.-a osztályvezető tud. főmunkatársa (1969— 1971), tud. tanácsadója (1971-től). A Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács (1961-1963), a SZU Tud. Akad. Moszkvai Kémiai Fizikai Int. vendégkutatója (1966-1968), a Párizsi (1988), a Nápolyi Egyetem vendégprofesszora (1989). Reakciókinetikával, elsősorban a szénhidrogének oxidációs reakcióinak vizsgálatával fogl., elsősorban az etán, az etilén és az acetilén, amint az izotópok katalitikus és nemkatalitikus oxidációjának kutatása terén ért el jelentős eredményeket. Az MTA Fizikai Kémiai Biz. (1962-től), a Katalízis Munkabiz. tagja (1963-tól). Az amerikai Combustion Institute tagja (1960-tól), az Európai Fotokémiai Társaság vezetőségi tagja, a m. nemzeti biz. elnöke. Akadémiai Díj (1985); Kiváló Feltaláló (1985). Az Oxidation Communications főszerkesztője. F. m.: Kozmikus sugarak hatása baktérium szaporodására. Egy. doktori értek. (Bp., 1950); Vizsgálatok az etán, etilén és acetilén oxidációjának kinetikájáról. Kand. értek. (Szeged, 1955); Studies on the Oxidation of Hydrocarbons under Extremely Clean Experimental Conditions. Szabó Zoltánnal. (Combustion and Flama, 1957); On the Kinetics of the Oxidation of Hydrocarbons. 1-10. Szabó Zoltánnal. (Acta Chimica, 1957-1958); Investigation of Isotope Exchange Reactions between Organic Iodides and Iodide Ions. Dutka Ferenccel. (International Journal of Applied Radioactive Isotopes, 1959). Use of the Differential Isotope Method for Studying the Interaction between Vapours of Alkyl-Iodide and Surface of Red Phosphorus. Többekkel. (Journal of Physics Chemistry Solids, 1959); Radioaktív izotópok alkalmazása oxidációs reakciók vizsgálatában. Doktori értek. (Szeged, 1963); Investigations on Agi Catalyst Surface Structure by Isotope Exchange Reactions. Többekkel. (Journal of Inorganic Nuclear Chemistry, 1965); A kinetikus izotóp módszer és alkalmazásai. Neiman, M. B.-vel. (Bp., 1967; oroszul Moszkva, 1970); On the Sequence of Elementary Steps in Gas Phase Hydrocarbon Oxidation. Neiman, M. B.-vel. (Combustion and Flame, 1968). Gál Ernő (1896. okt. 23. Kolozsvár -1962. dec. 24. Bp.), vegyészmérnök. - A József Műegyetemen vegyészmérnöki okt. szerzett (1921), a kémiai tudományok kandidátusa (1962). - A dicsőszentmártoni Nitrogéngyár mérnöke, üzemvezető főmérnöke (1921-1938), a Tatabányai Karbidgyár és Szénlepárló mérnöke, majd az átszervezés után a tatabányai Alumíniumkohó üzemvezetője (1938-1947), a M. Áll. Szénbányák Szénfeldolgozó Oszt.-ának munkatársa (1948), a Bányászati Kft. Int. Vegyészeti Oszt. osztályvezetője, tud. főmunkatársa (1949-1962). Földgázmennyiségi mérésekkel, ammóniumklorid gyártásával, alumíniumkohó üzemi kutatásokkal, szénnemesítési, szénfelhasználási, szénkémiai ésanalitikai kutatásokkal, szénvizsgálati szabványok kidolgozásával, szenek klasszifikációjával fogl. Jelentős eredményeket ért el a mo.-i szenek hamuinak vizsgálata terén, amellyel lehetővé vált a szenek salakosodási tulajdonságainak javítása. Nevéhez fűződik a mo.-i szenek minősítésének a kidolgozása, ill. az ún. szénelőkészítési görbék és a szenek ásványianyag-tartalmának vizsgálatára kidolgozott ún. szöchiometrikus és kioldásos módszer bevezetése. Az MTA Kőolaj-, Szén- és Gáztechnológiai Szakbiz. tagja (1950-től), a Szénkataszter Munkabiz. elnöke. F. m.: Tüzeléstani enciklopédia. Tankönyv. Pásztory Jenővel, Zágon Pállal. (Bp., 1950); Szénvizsgálati adatok: 1950-1951. Berényi Józseffel. (Bp., 1953); Feketeszeneink minősítő vizsgálati metodikája és szisztematikája. Jakó Lajossal, Takács Pállal. (Veszprém, 1955); Barnakőszeneink minősítő vizsgálati metodikája és szisztematikája. Jakó Lajossal, Takács Pállal. (Bányászati Lapok, 1958); Szeneink hamuösszetétele, salakosodása, ásványianyagtartalma. Kand. értek. (Bp., 1961); Új szöchiometrikus és új oldásos közvetlen módszer szeneink ásványianyagtartalmának meghatározására. Kovatsis Máténéval. (Bányászati Kutató Intézet Közleményei, 1962); Szeneink szemcseosztályainak és fajsúlyfrakcióinak ásványianyag tartalma. Kovatsis Máténéval. (Bányászati Kutató Közleményei, 1964). Gál Éva, L.; Litván Györgyné (1928. márc. 12. Bp.): történész, levéltáros. Férje Litván György történész. A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE Történettud. Karán történelem-orosz szakon tanult, történelem szakon végzett (1950), orosz szakos tanári oki. szerzett (1967), a történelemtudományok kandidátusa (1980). - A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE Történettud. Kar Újkori, ill. Legújabbkori M. Történeti Tanszék gyakornoka (1949-1950), tanársegéde (1950-1953), a M. Orsz. Levéltár (1953-1957), a Főv.-i Levéltár levéltárosa (1957- 1961), a bp.-i XI. ker.-i Bartók Béla Úti Ált. Isk. (1961-1966), a bp.-i III. ker.-i Kórház Úti Ált. Isk. tanára (1966-1971), a Bp.-i Történeti Múz. Újkori, ill. Várostörténeti Oszt. csoportvezető tud. munkatársa, egyúttal a kézirat-, a nyomtatvány-, a térkép- és a plakátgyűjtemény kezelője (1971-1980), tud. főmunkatársa (1980-tól). Bp. városépítésze