Révai Új Lexikona 11. Kad-Kla (Szekszárd, 2004)

K - Kazovszkij, El (Elena) - Kázsmárk - Kázsmér István, jogász, közgazdász

Kazovszkij 436 1975), a DATE karcagi Talajművelési Kat. Int. tud. főmunkatársa (1976-1983) és a Savanyú Talajok Oszt. tud. osztályvezetője (1977-1983), a solymá­ri Rozmaring Mgtsz tud. tanácsadója (1983— 1985). A GATE Nyíregyházi Mg.-i Főisk. Kar c. egy. tanára (1993. júl. 1-jétől).­­ Talajfizikával, ta­lajszerkezeti és vízgazdálkodási kérdésekkel, el­sősorban a talajnedvesség és a talaj és a víz köl­csönhatásának komplex vizsgálatával fogl. A tala­jok szívóerejét vizsgáló —féle tenziométer, a talaj­szelvény természetes vízáteresztő-képességét fel­táró —gravitációs módszer kidolgozója, ill. a­f­féle mesterséges esőztető készülék és rétegindiká­tor feltalálója. Térképezési eljárást dolgozott ki öntözendő területek vízgazdálkodási kartogram­jainak szerkesztésére. Jelentős részt vállalt az MTA Földrajztud. Kat. Int. geomorfológiai, ill. az Áll. Földtani Int. építésföldtani térképsorozatai­nak felvételezési és módszertani kidolgozásában. Számos szakfilmet is rendezett. F. m.: Új módszerek a talajnedvesség folyamatos mérésé­re. Kand. értek. (Bp., 1956); A talajnedvesség meghatáro­zására szolgáló eljárások. (Talajfizika és talajkolloidika. Bp., 1957; németül Jena, 1962); Új módszer lejtős terüle­tek talajvédelmére. Pusztai A.-val. (MTA Agrártudo­mányok Osztálya Közleményei, 1968); Talajtani laborató­riumok módszerkönyve. (Bp., 1980); Az esőszerű öntö­zés csapadékintenzitása és a talaj víznyelőképessége kö­zötti összefüggés. Kocsis J.-vel. (Az öntözéses gazdálko­dás újabb kutatási eredményei. Szarvas, 1988); Talajfizi­kai alapkutatások és azok alkalmazása. 1955-1992. Tud. tevékenység összefoglalása. Doktori értek. (Nyíregyhá­za, 1992). Kazovszkij, El (Elena) (1950. júl. 13. Lenin­­grád): festőművész, díszlet- és jelmeztervező.­­ A M. Képzőművészeti Főisk. Festő Szakán Kádár György és Kokas Ignác tanítványa (1970-1977). Derkovits-ösztöndíjas (1980-1983), a Smohay Alapítvány ösztöndíjasa (1982). Alosszabb tanul­mányúton járt Vance-ban, a Károlyi-alapítvány­nál (1978).­­ Festményeket, plasztikákat, díszlet­terveket, térbeli installációkat készít, perfor­­mance-okat rendez. Festői világát a görög és egyéb archaikus mitológiákból merítő, visszatérő motívumok használata (Vénusz, Párkák, cipru­sok, hegyek), az erőteljes kompozíciós készség, az intenzív színvilág jellemzi. Performance­­sorozatait (Dzsan-panoptikumok) szintén a görög mitológia világa inspirálta.­­ Díszlet- és jelmez­­tervezőként elsősorban a győri Kisfaludy, a szol­noki Szigligeti, a bp.-i Katona József és a Pesti Színháznak tervezett.­­ Munkácsy Mihály-díj (1989); Kossuth-díj (2002). Kiállításai: önálló: BME „E" Galéria (1975, 1977); Dózsa György Műv. Ház (Bp., 1977); Fiatal Művészek Klubja (Bp., 1977, 1979, 1983, 1985, 1986); Kertészeti Egyetem (Bp., 1978); Fészek Klub (Bp., 1978, 1989); MOM Műv. Közp. (Bp., 1978); Stúdió Galéria (Bp., 1979,1983); Szent­endrei Műv. Közp. (1979); JATE Klub (Szeged, 1979); Pé­csi Galéria (1981); Nádasdy-vár (Sárvár, 1981); Műcsar­nok (Győr, 1982); Fényes Adolf Terem (Bp., 1984); Forr. Múz. (Szombathely, 1984); Ifj. Ház (Pécs, 1984); Third Eye Center (Glasgow, 1985); Liget Galéria (Bp., 1986); Bartók Béla Műv. Közp. (Szeged, 1986); Váci Mihály Műv. Közp. (Nyíregyháza, 1986); De Nieuwe Kerk (Amszterdam, 1987); Főv.-i Képtár (1988, 1993); Szom­bathelyi Képtár (1988); Janus Pannonius Múz. (Pécs, 1988); Galerie Kelly (Heidelberg, 1989); Artists' Space Gallery (New York, 1989); Sivatagi homokozó. X. (gyűj­teményes, Bp., Műcsarnok, 1990); Sivatagi állomások. VII. (Bp., Fiatal Művészek Klubja, 1990); Várfok 14 Galé­ria (Bp., 1991-1998); M. Kulturális Közp. Szotyori Lász­lóval (Moszkva, 1993); Purgatórium, XIII., XV. (Bp., Fé­szek Galéria, 1994; gyűjteményes, Bp., Csók Képtár, 1994) ; Galeriille Etaj 3 de la Teatrul National (Bukarest, 1995) ; M. Ház (Berlin, 1996); Róma-Európa (Róma, 1997); XO Galéria (Bp., 1997); Szinyei Szalon (Bp., 1998, 2000). F. m.: performance-ai: Dzsan-panoptikumok. I-XXXV. (1977-1995); albuma: Emeletes képek. (Bp., 2001). Irod.: K. E. festőművész kiállítása. Kat. Szerk. Jerger Krisztina, Wellmann Nóra. (Bp., 1984); Forgács Éva: K. E. (Bp., 1997); Keserű Katalin: Az emlékezés autonómiája. K. E. képei. (Új Művészet, 2000). Kázsmárk. kö. Borsod-Abaúj-Zemplén m.­­ben, a K-i-Csereháton, a Száraz-völgyben, a Vasonca patak partján, Szikszótól É-ÉK-re.­­ L: 830 (1949), 850 (1990), 1005 (2001). Határa: 1245 ha (1984). Ebből 747 ha szántó, 140 ha kert, gyümöl­csös, 168 ha rét, legelő.­­ A kk. 1936-ban jött létre Alsó- és Felsőkázsmárk összevonásával a Szik­szói járásban. Körjegyzőségi székhely volt, 1950- től önálló tanácsú kö., 1962-től az Encsi járásban. 1973-tól Halmaj köz-i közös tanács társkör­e, 1990- től önkormányzat irányítja.­­ Jó minőségű talaja alkalmas a szántóföldi növénytermesztésre, lege­lői a juhtartásra. Jellemző a törpe- és a kisbirtok (1935). 1959-ben két tsz alakult, 1969-ben egyesül­tek, 1970-ben csatlakozott a halmajihoz. - Az 1970-1980-as években a lakosság egy része ingá­zó. - 1948-ig ref. elemi isk., majd ált. isk. volt, 1988-ban új ált. isk.-t építettek. - Villany 1939-től, vízhálózat az 1990-es évek elejétől van. - 14-15. sz.-i gótikus ref. temploma műemlék. A Péchy­­kúria 1802-ben klasszicizáló stílusban épült, írod.: Kázsmárk. (Miskolc, 1993). Kázsmér István (1922. márc. 1. Kemecse): jo­gász, közgazdász.­­ A Pázmány Péter Tudomány­­egyetemen jogtud. doktori okt. szerzett (1946), összevont ügyvédi és bírói vizsgát tett (1955), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1980).­­ A Kereskedelem- és Szövetkezetügyi, ill. a Belke­­resk. Min. Jogi Oszt. előadója, majd a Szervezési Oszt. osztályvezető-h.-e (1947-1963), a Belkeresk. Kat. Int. tud. osztályvezetője (1963-1966), a Ke­­resk. Munka- és Üzemszervezési Int. ig.-ja (1966-1982).­­ Keresk. váll.-ok szervezésével, fejleszté­sével, váll.-ok marketingtevékenységének vizsgá­latával fogl. Jelentős szerepet játszott az önkiszol­gáló áruházak mp.-i bevezetésében, majd az ezzel összefüggő új típusú keresk. hálózatok kialakítá­sában. - Hevesi Gyula-díj (1975).­­ A Kereskedelmi Szervezés alapító főszerkesztője (1969-1975), a Ke­reskedelmi Szemle szerkesztője, szervezési rovatve­zetője (1975-től). A Kirakat c. lap munkatársa (1957-1960).

Next