Révai Új Lexikona 11. Kad-Kla (Szekszárd, 2004)
K - Kiefer Márta, közgazdász - kieli találkozó - Kienitz Gábor, vízépítőmérnök
709 Gimn. tanára (1961-1962), az MTA Számítástechnikai Közp. tud. munkatársa és a Matematikai Nyelvészeti Kutatócsoport vezetője (1962-1973). Az MTA Nyelvtud. Int. Ált. Nyelvészeti Oszt. tud. főmunkatársa (1973-1978), tud. tanácsadója (1978-tól), igh.-e (1984-1992), ig.-ja és kutatóprofesszora (1992-től). Az ELTE BTK Ált. Nyelvészeti, ill. Szimbolikus Logikai és Tudománymetodológiai Tanszék egy. tanára (1982. júl. 1-jétől). Matematikai és gépi nyelvészettel fogl., majd érdeklődése nyelvelméleti, elsősorban jelentéselméleti és morfológiai kérdések felé fordult. Nemzetközileg is alapvető eredményeket ért el a jelentéskutatás (szemantika és pragmatika) területén. A londoni Európai Akad. t. (1993-tól), az Osztrák Tud. Akad. tb. (1995-től), a párizsi Európai Tud. és Művészeti Akad. t. tagja (1995-től), a Nemzetk. Szemiotikai Társaság elnöke (1996-tól). Az MTA I. Oszt. elnöke (1999-től). Az Európai Nyelvészeti Társaság M. Nemzeti Biz.-ának elnöke. Stockholmi Egyetem díszdoktora (1992). Az Acta Linguistica (1981-től) és a Papers in Computational Lexicography (1992-1999), amint A nyelvtudomány klasszikusai szerkesztője (1997-től). F. m.: A hajósi sváb nyelvjárás. Egy. doktori értek. (Szeged, 1964); A jelentés és a forma néhány kérdése a generatív nyelvelméletben. Kand. értek. (Bp., 1970); Semantik und generative Grammatik. I—II. Szerk. (Frankfurt, 1972); Generative Morphologie des Neufranzösischen. (Tübingen, 1973); Essais de sémantique générale. (Paris, 1974); Phonologie und generative Grammatik. 1—II. Szerk. (Frankfurt, 1975); Az előfeltevések elmélete. Doktori értek. is. (Bp., 1983); Magyar-svéd szótár. Szerk. (Bp., 1984; 3. kiad. 1992); Tanulmányok a magyar mondattan köréből. Szerk. Telegdi Zsigmonddal. (Bp., 1989); Modalitás. (Bp., 1990); A magyar nyelv kutatásának általános nyelvészeti vonatkozásai. Akad.-i székfoglaló. (Értekezések, emlékezések. Bp., 1991); Ability and Possibility. The Plungarian Verb Stud" „to be able to". (Studies in Language, 1988); Hungarian Derivational Morphology and Semantic Markedness. (Lexical Matters. Chicago, 1992); Compounding in Hungarian. (Revista di Linguistica, 1992); Strukturális magyar nyelvtan. Szerk. (Bp., 1992); Aspect and Syntactic Structure. (The Syntactic Structure of Hungarian. New York, 1994); Az igeaspektus, mint areális jelenség. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1996); Általános nyelvészet. Szerk. (Bp., 1999); Új magyar nyelvtan. (Bp., 1997); Jelentéselmélet. (Bp., 2000). Irod.: K. F. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. Szerk. Markó Alexandra. (Bp., 2001). Kiefer Márta (1947. febr. 27. Budafok): közgazdász. Az MKKE Ipar Szakán közgazdászoki. szerzett (1969), doktorált (1972), a közgazdaság-tudomány kandidátusa (1989). A Ganz- Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyár piackutató közgazdásza (1969-1973), az MTA Ipargazdasági Kutatócsoport, ill. Ipar- és Vállalatgazdaság-kut. Int. tud. segédmunkatársa (1973-1974), tud. munkatársa (1974-1990), tud. főmunkatársa (1990-1997), az MTA Közgazdaság-tud. Kutatóközp. tud. főmunkatársa (1997-től). Ipar- és piacpolitikai kérdésekkel, az ipar strukturális változásainak vizsgálatával, K- és Ny-európai ip. váll. Kienitz ok összehasonlító vizsgálatával és a kooperáció lehetőségeivel, az értékesítés stratégiai tervezésével fogl. MTA Alkotó Ifjúság Pályázat I. Díja (1977). F. m.: Vállalkozáspolitika a gépiparban. Egy. doktori értek. (Bp., 1972); Magyarország tőkés viszonylati, gazdasági és pénzügyi kapcsolatairól. (Bp., 1985); Értékesítési csatornák és vállalati kapcsolatok a feldolgozó iparban. Kand. értek. is. (Bp., 1987); A külföldi befektetések hatása a magyar iparban. (Bp., 1994); A magyar iparpolitika és a környezetvédelem. (Ipargazdasági Szemle, 1994); Gépipari programjavaslatok az EU-támogatások igénybevételéről. (Vezetéstudomány, 1999). kieli találkozó; Adolf Hitler és Horthy Miklós kormányzó (Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügy- és Rátz Jenő honvédelmi miniszter kíséretében) megbeszélései 1938. aug. 20-26- án a n. kikötőv.-ban. A n. kancellár ismertette Fali Grün fedőnevű akciójának tervét, azaz Csehszlovákia n. katonai megszállását, s Horthynak katonai szövetséget ajánlott a Csehszlovákia elleni akcióban, elvárva, hogy Mo. D felől támadja meg a Csehszl. Köztársaságot. Ennek fejében Hitler kilátásba helyezte, hogy Mo. az elfoglalt szlovákiai területeket megtarthatja. Horthy - hivatkozva a m. hadsereg nem kellő felkészültségére, továbbá egy Jugoszlávia felőli hátbatámadás veszélyére - visszautasította az akcióban való részvételt, hangsúlyozva, hogy Mo. revíziós igényeit békés úton kívánja elérni. A meglehetősen feszült tárgyalásokon - bár Hitler biztos volt az igenlő válaszban -ami fél nem adta fel tartózkodó álláspontját. Kienitz Gábor (1930. júl. 11. Gyula): vízépítőmérnök. Az ÉKME Mérnöki Kar Vízépítő Tagozatán végzett (1953), doktorált (1972), a műsz. tudományok kandidátusa (1972). A Mg.-i Vízügyi Tervező Iroda (MEVITERV), ill. az átszervezés után a Vízügyi Tervező Iroda (VÍZITERV) tervezőmérnöke (1953-1957), a Mély- és Vízépítési Tervező Mérnöki Munkaközösség vezetője (1957-1959), a VÍZITERV irányító-tervező mérnöke (1959-1965), a Vízgazdálkodási Tud. Kat. Int., ill. a VITUKI Rt. főmérnöke, a Belvízkutatási Csoport, ill. a Rendszerhidrológiai Oszt. vezetője, tud. tanácsadója (1965-1995). A BME c. egy. docense (1993-tól). Az UNESCO Nemzetk. Hidrológiai Továbbképző Tanf. ig.-ja (1987-1995). Az UNESCO megbízásából Irakban (1971), Zambiában dolgozott (1975-1976), majd a Meteorológiai Világszervezet (WMO) projektvezetője Nigerben (1978-1983). Mg.-i vízgazdálkodással, a síkvidéki vízrendezés kérdéseivel, a belvízrendszerek működésének törvényszerűségeivel, hidrológiai és ált. gazdasági vonatkozásaival fogl. Elsőként alkotott az országban számítógépes matematikai modellt a vízfolyásokra (1970). Az MTA Vízgazdálkodás-tud. Biz. tagja. F. m.: A hortobágyi térség belvízrendezése. (Vízügyi Közlemények, 1962); A síkvidéki vízrendezés időszerű kutatási feladatai. (Vízügyi Közlemények, 1965); Belvízi helyzetjelentések és előrejelzések módszere. Kárpátiné Radó Denise-szel. (Bp., 1966); Vízgyűjtők rendszervizs