Révai Új Lexikona 15. Nem-Rab (Szekszárd, 2005)

O - Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (Vácrátót) - ökorégió - ökölvívás, boksz

Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet 448 fő vizsgálatokat végzett. Woynarovich Elek az édesvizek produkcióbiológiai vizsgálatával szer­zett nemzeti­ hírnevet. Az állatcsoportok közül számos új kutatás fogl, az ízeltlábúak különböző csoportjai és a madarak­­jával. A terepi és labora­tóriumi vizsgálatok mellett az 1970-es évektől kezdve lehetőség nyílt a matematikai modellezés­re is. Az alkalmazott­­i kutatások szerepet játszot­tak a természetvédelemben, a növényvédelem­ben (biológiai növényvédelem). A biológiai indi­káció elvére alapozva számos állatcsoport kapott a környezetminősítésben szerepet. A vízi makró­­gerinctelenekre kidolgozott, pontrendszeren ala­puló vízminősítési módszerek (Módosított M. Makrozoobenton Család Pontrendszer, a Belga Biotikus Index átdolgozott változata, a Bisel Prog­ram) az 1990-es évektől kezdve szerepet kaptak a környezeti nevelésben is. Szintén ez idő tájt kez­dődtek meg Mo.-on a viselkedésökológiai vizsgá­latok, elsősorban madarakon és ízeltlábúakon, Irod.: Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Szerk. Hortobágyi Tibor, Simon Tibor. (Bp., 2000). Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (Vácrá­­tót). Jogelődjét, az MTA Botanikai Kutatóint.-ét 1952-ben hozták létre, a Természettud. Múz. Ter­mészetvédelmi Parkja és Biológiai Állomása át­szervezésével. A kastélyparkot és létesítményeit ered. gr. Vigyázó Ferenc hagyományozta az MTA-ra. 1954-ben botanikus kertté fejlesztették, amely napjainkban Mo. legnagyobb védett nö­vényegyüttesét foglalja magában (a Vácrátóti Bo­tanikus Kert). 1977-től az int. része a M. Dunakut. Állomás (1957, Göd). 1984-től az int. neve ~. Irod.: A MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952-2002. Szerk. Fekete Gábor. (Vácrátót, 2002). ökorégió: azonos vagy hasonló természeti, tá­ji, ökológiai adottságokon alapuló, nagyobb, ösz­­szefüggő térség. Az­­ban alkalmazott környezet­­védő és környezetkímélő gazdálkodás (integrált, ill. biogazdálkodás) célja a környezet és a termé­szeti értékek védelme, amint a mg.-i termelésből élő lakosság megélhetése. Mo. területe öt %ba tar­tozik: 1. Közp. régió: Bp. és Pest m. területén 6918 km 2; három nagytáj (Alföld, É-i-középhg., Du­nántúl) érintkezési pontja: természeti értékekben igen gazdag terület, egyúttal az ország egyik leg­jobban károsított és legjobban terhelt része. 2. Al­földi régió: alföldi típusú régió, legkiterjedtebb ter­mészeti nagytájunk, amely az Alföld tiszántúli te­rületeit és a Duna-Tisza közét foglalja magában Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg m. te­rületén; kiterjedése 36 168 km 2. 3. É-i­ középhg.-i ré­gió: medencékkel szabdalt középhg.-i régiótípus a Cserehát, Mátra, Bükk, Aggtelek-Rudabányai­­hegyvidék, Tokaj-Zempléni-hegyvidék, É­ mo.-i medencék területén, 13 429 km 2-en. Mo. három nemzeti parkja (Bükki, Aggteleki, Duna-Ipoly Nemzeti Park) ebben a régióban található. 4. Kis­alföldi régió: alföldi jellegű, vegyes típusú termé­szeti táj (Győri-medence, Marcal-medence, Komárom-Esztergomi-síkság, Vas-Soproni-sík­­ság, Kemeneshát, Alpokalja) 9690 km 2 területen; természeti-táji értékei között kiemelkedik a Fer­­tő-Hanság Nemzeti Park, a Somló és a Szigetköz Tájvédelmi Körzet. 5. Pannon régió: két nagytájat (Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhg.) ölel fel 26 925 km 2 területen; táji felépítése, florisztikai képe változatos, területén fekszik a Balaton, a Ve­lencei-tó és a Duna-Száva Nemzeti Park. 2002- ben Mo. területének 34,8%-án, 3 232 959 ha-on (mg.-i hasznosítású térségben) 53 érzékeny termé­szeti területet jelöltek ki. Az érzékeny természeti területek bevezetésének célja a természeti (ökoló­giai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzé­se, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleséget, a táj­képi és kultúrtörténeti értékének összehangolt megőrzését. Az­ok természetvédelmi szempont­ból jelentős mg.-i rendszerek: extenzív gyepterü­letek, extenzív szántók, parlagterületek, árterek, halastavak, nádasok, fás legelők, a tanyás gazdál­kodás területei. Az e tervezésen alapuló termé­szetvédelmi stratégia része a világ 200, természe­ti értékben leggazdagabb­­jának egyike a 7 orszá­got felölelő Kárpátok­­ Programja (2001), amelyet a WWF dolgozott ki a világ legjelentősebb öko­szisztémáinak megőrzésére. A program célja a nemzeti­ jelentőségű hg. természeti kincseinek megőrzése és a régió erőforrásainak a fenntartha­tóság követelményeinek megfelelő módon törté­nő hasznosítása. ökölvívás, boksz, angol eredetű küzdősport. A mérkőzéseket ált. 3-4 kötéllel körbezárt küzdő­térben (szorító, ring) bonyolítják le. A ring négyzet alakú, talaja sima, vászonborítású, alatta filc­vagy gumiszőnyeg helyezkedik el. A szorító ol­­dalhosszúsága maximum 6 m, de legalább 4,9 m, és a szőnyegnek legalább 45 cm-rel túl kell nyúl­nia a köteleken. A kötélsor a padozattól 40-80-130 cm magasságban húzódik, a lágy védőanyaggal bevont kötelek átmérője 3-5 cm. A versenyző fel­szerelése a fejvédő, a fogvédő, a mélyütésvédő és a kesztyű. Az ökölvívó a kesztyű alatt kézre tekert bandázst visel, ami 250x5 cm méretű, lágy szövésű pólya. Az erre ráhúzott bokszkesztyű tömege 8-10 uncia (226-283 g). A felszereléshez tartozik még a könnyű, sarok nélküli bokszcipő, a félcom­big érő nadrág (bokszer), amatőr ökölvívók atléta­trikót viselnek, hivatásos ökölvívók fedetlen fel­sőtesttel versenyeznek. A mérkőzést a vezetőbíró irányítja, aki különböző vezényszavakat használ: állj (stop), tovább (boksz), szét (break). A vezető­bíró a szabálytalanságot intéssel bünteti, három intés után a megintett versenyzőt leléptetik. A mérkőzés véget érhet pontozással - hivatásos versenyeken ált. 3, amatőr mérkőzéseken ált. 5 pontozó dönt -, leléptetéssel vagy kiütéssel. Ha az egyik versenyző döntő fölényre tesz szert, az egyenlőtlen küzdelem és a versenyző egészsége miatt a vezetőbíró lelépteti a gyengébb sportolót. Leütéskor a vezetőbíró nyolcig köteles számolni, még akkor is ha a sportoló kész tovább folytatni a küzdelmet. Kiütés (knock out. ko) akkor történik.

Next