Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
S - Szentmihályi Szabó Péter, író, költő, publicista, irodalomtörténész - Szentmihályiné Szabó Mária, Szentmihályi Gyuláné, író, műfordító - Szentmihálykörtvélyes (orosz: Gruseve, ukrán: Hrusheve) - Szentmihályúr (szlovák: Michael nad Şitavou) - Szentmiklós (orosz: Csinagyijeve, ukrán: Chynadiieve) - Szentmiklósfa
Szentmihályi Szabó 414 Bibliográfia. 1-2. Egy. jegyz. (Bp., 1959-1960); A magyar nemzeti bibliográfia. Egy. jegyz. (Bp., 1961); A bibliográfia és az irodalomtörténet. (OSZK Évkönyv, 1961/62); Szakirodalmi tájékoztatás. Dokumentáció. Egy. jegyz. (Bp., 1962); Útmutató a tudományos munka magyar és nemzetközi irodalmához. Vértessy Miklóssal. (Bp., 1963); A magyar és magyar vonatkozású irodalom regisztrálásának, a nemzeti bibliográfia kialakulásának indítékai. Kand. értek. (Bp., 1973); Bibliográfia és „bibliográfia". (Magyar Könyvszemle, 1974); szerk.: Thomas Mann magyarul megjelent művei és a magyar irodalom. Déri Miklósnéval, Pálvölgyi Endrével. (Bp., 1956); A budapesti tudományegyetem a Tanácsköztársaság idején. Hexendorf Edittel, Pálvölgyi Endrével. (Bp., 1959); Irod.: Bóday Pál, Sz. J. (Könyvtári Figyelő, 1982); Futala Tibor: Sz. J. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1982); Szabó Sándor: Sz. J. (Magyar Könyvszemle, 1982). Szentmihályi Szabó Péter (1945. jan. 8. Bp.): író, költő, publicista, irodalomtörténész. Édesanyja Szentmihályiné Szabó Mária író, műfordító. Az ELTE BTK m.-angol szakán szerzett okt. (1969). - Gimn. tanár (1969-1971), a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője (1971-1972), az ELTE angol tanszékének aspiránsa (1972-1975), tanársegéde (1975-1979), a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője (1979-1985), a Galaktika főmunkatársa (1985-től). A Külügymin. sajtófőoszt.-ának vezetője (1993-1994), a The Hungarian Observer főszerkesztője (1995-1997), a Szépirodalmi Könyvkiadó Kft. ügyvezető ig.-ja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. A M. Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja (1998- 2000). A Magyar Demokrata c. folyóirat publicistája. - Főként angolból ford., a sci-fi irodalom jelentős művelője. - A MIÉP ogy.-i képviselőjelöltje (2002). - József Attila-díj (1983), Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (1995), Kölcsey-díj (1997). F. m.: A Robinson írója. Reg. (Bp., 1971); Ének a civilizált emberről. Versek. (Bp., 1972); Lebírhatatlan. Versek. (Bp., 1975); Az ész álma. Versek, aforizmák. (Bp., 1977); A sebezhetetlen. Tud.-fantasztikus elb.-ek. (Bp., 1978); W. B. Yeats. Tanulmány. (Bp., 1978); A Nagy Számítógép. Versek. (Bp., 1980); Mókusbál. Gyermekversek. (Bp., 1980); Avarok gyűrűje. Reg. (Bp., 1980); Gellért. Reg. (Bp., 1982); A látó és a vak. Reg. (Bp., 1983); A tökéletes változat. Tud.-fantasztikus reg. (Bp., 1983); Megmondtam előre. Versek. (Bp., 1984); Aranykereszt, acélkard. Reg. (Bp., 1985); Édua és Kun László. Reg. (Bp., 1986); Minden eladó. Versek. (Bp., 1987); 101 mini sci-fi. (Bp., 1988); Haláltánc. Reg. (Bp., 1988); A falak düledeznek. Vál. politikai versek. 1969-89. (Bp., 1989); Anti-regény. (Bp., 1989); Ugye? Versek. (Bp., 1989); Politikai ábécé. (Bp., 1996); Nostradamus Hungaricus. Versek. (Bp., 1996); A gyöngék ereje. Esszék. (Bp., 1997); Péter bácsi meséi. (Bp., 2000); Az erősek gyöngesége. (Bp., 2003). Szentmihályiné Szabó Mária, Szentmihályi Gyuláné (1888. okt. 31. Ottomány - 1982. jún. 24. Leányfalu): író, műfordító. - Fia Szentmihályi Szabó Péter író, újságíró. - Debrecenben tanult. - Újságíróként dolgozott Kolozsváron, s az Erdélyi Helikon körül kialakult írómozgalom tagja volt. Bp.-re költözve a Magyarság c. lap munkatársa, később az Új Időkben is publikált. Műveire neveltetése, erőteljes kálvinizmusa, amint korának történelmi eseményei hatottak. Részletező életrajzi regényei számos fordításban (angol, finn, flamand, n., rom.) is megjelentek. F. m.: Felfelé! (Bp., 1925); Magamtól másokig. (Kolozsvár, 1926); Apassionata. (Kolozsvár, 1926); Sorsok és akarások. (Debrecen, 1928); Háztűznézőben. (Kolozsvár, 1930); Irén évei. (Bp., 1933); Éva. (Bp., 1934); Emberé a munka. (Bp., 1935); Istené az áldás. (Bp., 1936); Lorántffy Zsuzsanna. (Bp., 1938); Örök társak. (Bp., 1938); Zrínyi Ilona. (Bp., 1939); Szabad hazában. (Bp., 1940); Az élet muzsikája. (Bp., 1940); Magvetők. (Bp., 1941); Érik a vetés. (Bp. 1942); Aratás. (Bp., 1943). Szentmihálykörtvélyes (orosz: Gruseve, ukrán: Hrusheve): falu Kárpátalján, a Tisza mellett, Técsőtől K-re, az ukrán-rom. határ mellett. - 1919-ig Mo. (Máramaros vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939-től ismét Mo., 1944-től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 1483, ebből 23 magyar, 10 n., 1449 rusz. (1900). Vallás: r. k.: 19, g. kat.: 1368, izr.: 95 (1900). Határa: 2645 kh (1900), 3319 (1939). - Kk. a Szigeti járásban, az alsóapsai körjegyzőségben. Lakossága ág.-gal fogl. A 20. sz. első felében áll. elemi isk. működött. Szentmihályúr (szlovák: Michal nad Sitavou): falu a Zsitva folyó partján, Verebélytől D-re. - 1919-ig Mo. (Nyitra vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1938-1945 között ismét Mo., 1993-tól Szlovákia része. - L: 479, ebből 397 szí., 81 magyar (1900), 688, ebből 659 szí., 28 magyar (1930), 682, ebből 674 szí. (1991). Vallás: r. k.: 453, ref.: 15, izr.: 11 (1900), r. k.: 634 (1991). Határa: 1423 kh (1900). - Kk. az Érsekújvári járásban. Körjegyzőségi székhely volt. Lakossága ág.-gal, állattenyésztéssel és háziiparral fogl., amint az Adler és a Dióssy család nagybirtokán dolgozott. Az 1940-es évek elején legnagyobb birtokosa Dióssy Imre (167 kh). - A 20. sz. első felében r. k. elemi isk. működött. - R. k. temploma 1778-ban rokokó, kastélya 19-20. sz. fordulóján szecessziós stílusban épült. Szentmiklós (orosz: Csinagyijeve, ukrán: Chynadijeve): kö. Kárpátalján, a Latorca folyó partján, Munkácstól KÉK-re. 1919-ig Mo. (Bereg vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939-től ismét Mo., 1944- től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 1472, ebből 255 magyar, 233 n., 979 rusz. (1900). Vallás: r. k.: 99, g. kat.: 1103, ref.: 47, izr.: 220 (1900). Határa: 6030 kh (1900), 5938 (1939). - Kk. a Szolyvai járásban. Körjegyzőségi székhely volt. Városias település. Csendőrörs működött 1938-1945 között. Lakossága ing.-gal és faiparral, bútorgyárással fogl. Az 1940-es évek elején legnagyobb birtokosa gr. Schönborn Buchheim György (2000 kh). A 20. sz. első évtizedeiben Latorica Rt. fűrészüzeme és erdőgondnoksága, amint a Szikra Gyufagyár Rt. működött. - Kereskedelem: Hangya Szöv., pénzügyek, hitelszöv. - A 20. sz. első felében áll. polg. áll. elemi isk. és óvoda működött. - Orvos h. volt a 20. sz. első felében. - Várkastélya a 15. sz.-ban épült. G. kat. temploma 14. sz.-i. Szentmiklósfa: kö. Vas m.-ben, Celldömölktől É-ra. - L: 364 (1900), 358 (1920). Vallás: r. k.: 357, izr.: 5 (1900). Határa: 987 kh (1900). - Kk. a Cell-