Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

S - Szentmihályi Szabó Péter, író, költő, publicista, irodalomtörténész - Szentmihályiné Szabó Mária, Szentmihályi Gyuláné, író, műfordító - Szentmihálykörtvélyes (orosz: Gruseve, ukrán: Hrusheve) - Szentmihályúr (szlovák: Michael nad Şitavou) - Szentmiklós (orosz: Csinagyijeve, ukrán: Chynadiieve) - Szentmiklósfa

Szentmihályi Szabó 414 Bibliográfia. 1-2. Egy. jegyz. (Bp., 1959-1960); A magyar nemzeti bibliográfia. Egy. jegyz. (Bp., 1961); A bibliográ­fia és az irodalomtörténet. (OSZK Évkönyv, 1961/62); Szakirodalmi tájékoztatás. Dokumentáció. Egy. jegyz. (Bp., 1962); Útmutató a tudományos munka magyar és nemzetközi irodalmához. Vértessy Miklóssal. (Bp., 1963); A magyar és magyar vonatkozású irodalom re­gisztrálásának, a nemzeti bibliográfia kialakulásának in­dítékai. Kand. értek. (Bp., 1973); Bibliográfia és „biblio­gráfia". (Magyar Könyvszemle, 1974); szerk.: Thomas Mann magyarul megjelent művei és a magyar irodalom. Déri Miklósnéval, Pálvölgyi Endrével. (Bp., 1956); A bu­dapesti tudományegyetem a Tanácsköztársaság idején. Hexendorf Edittel, Pálvölgyi Endrével. (Bp., 1959); Irod.: Bóday Pál, Sz. J. (Könyvtári Figyelő, 1982); Futala Tibor: Sz. J. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1982); Szabó Sándor: Sz. J. (Magyar Könyvszemle, 1982). Szentmihályi Szabó Péter (1945. jan. 8. Bp.): író, költő, publicista, irodalomtörténész.­­ Édes­anyja Szentmihályiné Szabó Mária író, műfordító.­­ Az ELTE BTK m.-angol szakán szerzett okt. (1969). - Gimn. tanár (1969-1971), a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője (1971-1972), az ELTE angol tanszékének aspiránsa (1972-1975), tanár­segéde (1975-1979), a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője (1979-1985), a Galaktika főmunkatár­sa (1985-től). A Külügymin. sajtófőoszt.-ának ve­zetője (1993-1994), a The Hungarian Observer fő­­szerkesztője (1995-1997), a Szépirodalmi Könyv­kiadó Kft. ügyvezető ig.-ja, a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem oktatója. A M. Rádió Közalapít­vány kuratóriumának elnökségi tagja (1998- 2000). A Magyar Demokrata c. folyóirat publicistá­ja. - Főként angolból ford., a sci-fi irodalom jelen­tős művelője. - A MIÉP ogy.-i képviselőjelöltje (2002). - József Attila-díj (1983), Petőfi Sándor Saj­tószabadság Díj (1995), Kölcsey-díj (1997). F. m.: A Robinson írója. Reg. (Bp., 1971); Ének a civilizált emberről. Versek. (Bp., 1972); Lebírhatatlan. Versek. (Bp., 1975); Az ész álma. Versek, aforizmák. (Bp., 1977); A se­­bezhetetlen. Tud.-fantasztikus elb.-ek. (Bp., 1978); W. B. Yeats. Tanulmány. (Bp., 1978); A Nagy Számítógép. Ver­sek. (Bp., 1980); Mókusbál. Gyermekversek. (Bp., 1980); Avarok gyűrűje. Reg. (Bp., 1980); Gellért. Reg. (Bp., 1982); A látó és a vak. Reg. (Bp., 1983); A tökéletes válto­zat. Tud.-fantasztikus reg. (Bp., 1983); Megmondtam elő­re. Versek. (Bp., 1984); Aranykereszt, acélkard. Reg. (Bp., 1985); Édua és Kun László. Reg. (Bp., 1986); Minden el­adó. Versek. (Bp., 1987); 101 mini sci-fi. (Bp., 1988); Halál­tánc. Reg. (Bp., 1988); A falak düledeznek. Vál. politikai versek. 1969-89. (Bp., 1989); Anti-regény. (Bp., 1989); Ugye? Versek. (Bp., 1989); Politikai ábécé. (Bp., 1996); Nostradamus Hungaricus. Versek. (Bp., 1996); A gyön­gék ereje. Esszék. (Bp., 1997); Péter bácsi meséi. (Bp., 2000); Az erősek gyöngesége. (Bp., 2003). Szentmihályiné Szabó Mária, Szentmihályi Gyuláné (1888. okt. 31. Ottomány - 1982. jún. 24. Leányfalu): író, műfordító. - Fia Szentmihályi Szabó Péter író, újságíró. - Debrecenben tanult. - Újságíróként dolgozott Kolozsváron, s az Erdélyi Helikon körül kialakult írómozgalom tagja volt. Bp.-re költözve a Magyarság c. lap munkatársa, később az Új Időkben is publikált. Műveire nevel­tetése, erőteljes kálvinizmusa, amint korának tör­ténelmi eseményei hatottak. Részletező életrajzi regényei számos fordításban (angol, finn, fla­mand, n., rom.) is megjelentek. F. m.: Felfelé! (Bp., 1925); Magamtól másokig. (Kolozsvár, 1926); Apassionata. (Kolozsvár, 1926); Sorsok és akará­sok. (Debrecen, 1928); Háztűznézőben. (Kolozsvár, 1930); Irén évei. (Bp., 1933); Éva. (Bp., 1934); Emberé a munka. (Bp., 1935); Istené az áldás. (Bp., 1936); Lorántffy Zsuzsanna. (Bp., 1938); Örök társak. (Bp., 1938); Zrínyi Ilona. (Bp., 1939); Szabad hazában. (Bp., 1940); Az élet muzsikája. (Bp., 1940); Magvetők. (Bp., 1941); Érik a ve­tés. (Bp. 1942); Aratás. (Bp., 1943). Szentmihálykörtvélyes (orosz: Gruseve, uk­rán: Hrusheve): falu Kárpátalján, a Tisza mellett, Técsőtől K-re, az ukrán-rom. határ mellett. - 1919-ig Mo. (Máramaros vm.), 1919-től Csehszlo­vákia, 1939-től ismét Mo., 1944-től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 1483, ebből 23 magyar, 10 n., 1449 rusz. (1900). Vallás: r. k.: 19, g. kat.: 1368, izr.: 95 (1900). Határa: 2645 kh (1900), 3319 (1939). - Kk. a Szigeti járásban, az alsóapsai körjegyzőség­ben.­­ Lakossága ág.-gal fogl.­­ A 20. sz. első fe­lében áll. elemi isk. működött. Szentmihályúr (szlovák: Michal nad Sitavou): falu a Zsitva folyó partján, Verebélytől D-re. - 1919-ig Mo. (Nyitra vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1938-1945 között ismét Mo., 1993-tól Szlovákia része. - L: 479, ebből 397 szí., 81 magyar (1900), 688, ebből 659 szí., 28 magyar (1930), 682, ebből 674 szí. (1991). Vallás: r. k.: 453, ref.: 15, izr.: 11 (1900), r. k.: 634 (1991). Határa: 1423 kh (1900). - Kk. az Érsekújvári járásban. Körjegyzőségi szék­hely volt.­­ Lakossága ág.-gal, állattenyésztéssel és háziiparral fogl., amint az Adler és a Dióssy család nagybirtokán dolgozott. Az 1940-es évek elején legnagyobb birtokosa Dióssy Imre (167 kh). - A 20. sz. első felében r. k. elemi isk. működött. - R. k. temploma 1778-ban rokokó, kastélya 19-20. sz. fordulóján szecessziós stílusban épült. Szentmiklós (orosz: Csinagyijeve, ukrán: Chy­­nadijeve): kö. Kárpátalján, a Latorca folyó partján, Munkácstól K­ÉK-re.­­ 1919-ig Mo. (Bereg vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939-től ismét Mo., 1944- től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 1472, ebből 255 magyar, 233 n., 979 rusz. (1900). Vallás: r. k.: 99, g. kat.: 1103, ref.: 47, izr.: 220 (1900). Határa: 6030 kh (1900), 5938 (1939). - Kk. a Szolyvai járásban. Körjegyzőségi székhely volt. Városias település. Csendőrörs működött 1938-1945 között.­­ Lakos­sága ing.-gal és faiparral, bútorgyárással fogl. Az 1940-es évek elején legnagyobb birtokosa gr. Schönborn Buchheim György (2000 kh).­­ A 20. sz. első évtizedeiben Latorica Rt. fűrészüzeme és er­dőgondnoksága, amint a Szikra Gyufagyár Rt. működött. - Kereskedelem: Hangya Szöv., pénz­ügyek, hitelszöv. - A 20. sz. első felében áll. polg. áll. elemi isk. és óvoda működött. - Orvos h. volt a 20. sz. első felében. - Várkastélya a 15. sz.-ban épült. G. kat. temploma 14. sz.-i. Szentmiklósfa: kö. Vas m.-ben, Celldömölktől É-ra. - L: 364 (1900), 358 (1920). Vallás: r. k.: 357, izr.: 5 (1900). Határa: 987 kh (1900). - Kk. a Cell-

Next