Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
S - Szigetszentmárton - Szigetszentmiklós - Szigetújfalu (német: Inselneudorf) - Szigetvár
Szigetszentmárton 478 Az 1930-as években hajóállomás, Horányban üdülőtelep, strandfürdő létesült. Az 1895. évi nagy árvíz szintjét a ref. templom falán tábla őrzi. Szigetszentmárton, kö. Pest m.-ben, Ráckevétől É-ra. L: 825 (1900), 1047 (1949), 1583 (1990), 1800 (2001). Nemzetisége: 854 n. (1930). Vallás: r. k.: 993, ref.: 26 (1930). Határa: 1073 ha, ebből 652 ha szántó (1984). 1950-ig és 1977-től nk. a Ráckevei járásban. - néven és székhellyel, Szigetcsép és Szigetújfalu köz-gel nk.-i közös tanácsot szerveztek. 1990-től önkormányzata van. - Mg.-i jellegű település. Földterületét főként a törpebirtokosok művelték, a ráckevei koronauradalom 269 kh-on gazdálkodott. A szántóföldi növénytermesztésen és a szarvasmarhatartáson kívül jellemző volt a szőlő-, a gyümölcstermesztés és a kertészkedés. A Lenin Tszcs 1949-1958 között működött, az 1960- ban alakult Szigetgyöngye Tsz 1970-ben egyesült a szigetcsépivel, 1976-ban a szigetújfalusival. A tsz 1990 után megszűnt. - A 20. sz. elején hitelszöv. működött. - 1950-től sokan ingáznak Csepelre. - A r. k. isk.-t 1742-ben, az áll. isk.-t 1885- ben, az óvodát 1888-ban alapították. 1980-ban új isk. épült, n. nemzetiségi oktatás is folyik. - Körorvosi székhely (1912-től), körzeti orvosi rendelő, gyógyszertár működik. - Víz- és gázhálózata kiépült. - Egyesületek: önkéntes tűzoltóegylet (1890), gazdakör (1909-1948), polg. kör (1930- 1947), polg. lövészegylet (1936-1948), Mo.-i N.-ek Szövetsége (1939-1946). Copf stílusú r. k. temploma 1788-ban épült. A templom mellett állították fel a vh.-s áldozatok emlékművét. Földrengés (1911, 1956), árvíz (1954, 1956) sújtotta. A II. vh. után a n. lakosság nagy részét kitelepítették. Határában 1973-ban találták meg a 4000 éves ún. őskocsi leletet. Szigetszentmiklós, v. Pest m.-ben Bp.-től D- re. L: 3233 (1900), 6495 (1949), 19 372 (1990), 23 362 (2001). Nemzetisége: 19 n. (1930). Vallás: r. k.: 1138, ref.: 3488, ev.: 49, g.kel: 57, izr.: 51 (1930). Külterületi lakott helyek: Alsóbucka (407), Felsőtag (105), Hárosi tanyák (148), Lakihegy (329 fő, 1930). Határa: 4600 ha, ebből 2429 ha szántó, 668 ha kert, gyümölcsös (1984). 1950-ig és 1970-től nk. a Ráckevei járásban. 1986-tól v. A kö. mellett 1951-ben lakótelepet építettek, az ezredfordulón 2 lakótelepen él a v. fele. A lakosság a 20. sz. elején főként állattenyésztésből és kertészkedésből élt. Jellemző volt a törpe- és a kisbirtok. Tsz-ei: Kossuth (1950-1956), Petőfi (1961-től), Csepelsziget (1961-től), Szigetfő (1976-tól), amely húsüzemet létesített, fellendítve a sertéshizlalást. A tsz-ekben jelentős a virágkertészet. Téglagyár 1910-ig működött. A~Dunai Repülőgépgyár Rt. (1941-1944), aCsepel Autógyár (1949-1999), a Kosárfonó Hísz (1951-től), a malom (1930-tól) és a kenyérgyár (1964-től) nyújtott munkalehetőséget. - Hangya Szöv. (1916-1949), hitelszöv. (1877- 1949), takarékszöv. (1926-tól) működött. - Ref. elemi (a 20. sz. elejétől), nép- (1913), áll. ált. (1948- tól; 1955-ben és 1978-ban bővítették), közép- és zeneisk.-ban (1991-től) tanítanak. Itt működik a Nemzetk. Bapt. Teológiai Akad. Egyesületek 1948 előtt: önkéntes tűzoltóegylet (1899-1945), dalárda (1924—1945), fúvószenekar, olvasókör, Lakihegyi polg. lövészegylet. Könyvtár (1965), Ádám Jenő Emlékház (1979), Csepel Autógyári Műv. Ház (1961), v.-i helytörténeti gyűjtemény létesült. Sajtó: Kisdunatáj (1989), Miklósi Újság (1991), Önkormányzati Híradó (1995). - 1630 k. épült ref. temploma 1944-ben elpusztult. R. k. (1936), új ref. (1991) és kapt. templom épült (1995). József Attila-szobor (Lisztes István, 1973). A település külterületén 1933-ban állították fel aLakihegyi rádióállomást. Itt született Ádám Jenő (1896-1982) zeneszerző, Zsin Jutka (1957) szobrászművész. 1908-ban tűzvész, 1941-ben és 1956-ban árvíz, 1956-ban földrengés pusztított. 1944. ápr. 3-án az amerikai és az angol légitámadás jelentős károkat okozott. Szigetújfalu (német: Inselneudorf), kö. Pest m. -ben, Ráckevétől É-ra. L: 1566 (1900), 1426 (1949), 2005 (1990), 2054 (2001). Nemzetisége: 1473 n. (1930). Vallás: r. k.: 1618, ref.: 10. Határa: 1083 ha, ebből 356 ha szántó és 276 ha erdő (1984). 1899 óta önálló nk. a Ráckevei járásban. 1977-től Szigetszentmárton nk.-i közös tanács társköv-e. 1990-től önkormányzata van. - Mg.-i jellegű település. A 20. sz. első felében jellemző volt a törpebirtok. 1949-ben alakult az Új Út Tsz és a gépállomás. 1957-ben alakult a Béke Tsz, 1967-ben egyesült a szigetszentmiklósival, 1975-ben a szigetcsépivel, amely Lenin Tsz néven az 1990-es évek elejéig üzemelt. A 20. sz. első felében a kisipar (kőművesek) a jellemző. 1949-től mg.-i gépjavítással és galvanizálással, a 20. sz. végén magas- és mélyépítéssel foglalkoztak. - Kereskedelem: Hangya Szöv. - Pénzügyek: Hitelszöv. (1911), takarékszöv. - R. k. isk. 1742 óta van. 1904-ben és 1926-ban elemi isk. épült. 1948-tól áll. ált. isk. - Az önkéntes tűzoltóegylet 1887-től, a polg. kör, a kőmíves önsegélyző egylet, a Mo.-i N. Népműv. Egylet h. csoportja 1948-ig működött. 1952-ben n. táncegyüttes, 1972-ben könyvtár, műv. ház, 1982-ben kamarakórus, 1997-ben n. fúvószenekar létesült. Barokk r. k. temploma 1770-1773 között épült. Az I. vh. 63 halottja tiszteletére 1924-ben emlékművet állítottak, a II. vh.-ban 77-en estek el a kö. lakói közül. 1946-ban 800 n. lakost kitelepítettek. Itt született Mühlbacher István (1917-1978) építész. Szigetvár, v. Baranya (1950-ig Somogy) m.-ben, a Zselice-i részén, Kaposvártól D-re. L: 5601 (1900), 6545 (1949), 11 296 (1990), 11 356 (2001). Vallás: r. k.: 5142, ref.: 423, ev.: 44, izr.: 338 (1930). Külterületi lakott helyek: Turbékpuszta (148), Zsibótiszőlőhegy (223 fő, 2001). Határa: 5778 ha, ebből 3565 ha szántó, 308 ha kert, gyümölcsös, 190 ha szőlő, 495 ha rét, legelő, 483 ha erdő (1984). Nk., járási székhely. 1965-ben ~ néven és székhellyel, Becefa és Zsibót köz-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek, 1966-1992 között hoz