Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

S - Szoboszlay Sándor, színész - Szobotka Imre, festőművész - Szobotka Tibor, Sobotka, író, műfordító, irodalomtörténész - Szobránc (szlovák: Sobrance)

Szoboszlay 5or­ mányzat, településfejlesztés. Kand. értek. Wiener György­­gyel. (Bp., 1984); Államiság és politikai rendszer. (Bp., 1987); Parlamenti választások. 1994. Politikai szocioló­giai körkép. Szerk. (Bp., 1995). Szoboszlay Sándor (1925. márc. 22. Dömös): színész.­­ A Színház- és Filmművészeti Főisk.-n szerzett okt. (1954). - Bp.-en az Ifj., ill. Petőfi (1950- 1956), a békéscsabai Jókai, az egri Gárdonyi Géza Színház (1956-1972), a bp.-i Vidám Színpad (1972-1974), a veszprémi Petőfi (1974-1991), a bp.-i Víg­színház művésze (1991-től). Az MDF ogy.-i képvi­selőjelöltje (1994).­­ Jászai Mari-díj (1969), érdemes művész (1981), kiváló művész (1987). F. sz.: Baradlay Richárd (Jókai M.: A kőszívű ember fiai, Petőfi Színház, Veszprém, 1961); Bohóc (Shakespeare: Vízkereszt, Jókai Színház, Békéscsaba, 1966); István király (Kós K.: Gyulai Várszínház, 1971); Pereghy Imre (Herná­di Gy.: Szép magyar tragédia, uo., 1977); Marhás István (Csurka I.: Majális, Petőfi Színház, Veszprém, 1980); Ga­­jev (Csehov: Cseresznyéskert, uo., 1987); Simon Stimson (Wilder, T.: A mi kis városunk, Vígszínház, Bp., 1999). F. filmjei: Dóra jelenti (1978); Az áldozat (1979). F. tv: Otcenások, J.: Rómeó, Júlia és a sötétség. (1960); Jó­kai M.: A nagyenyedi két fűzfa. (1979); Kemény Zs.: Öz­vegy és leánya. (1983); Sík L.: István király. (1992). F. rádió: Kazi (Szakonyi K.: Lépted a fövenyen, 1991); Giles Eyre (Falcon, P.: A Híd-fogadóban, 1995). Szobota —Muraszombat Szobotka Imre (1890. szept. 3. Zalaegerszeg - 1961. máj. 24. Bp.): festőművész.­­ Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Főisk.-n Újváry Ignác (1905- 1910), a párizsi La Palette szabadisk.-ban Jean Metzinger és Le Fauconnier tanítványa (1912- 1913). - Az I. vh. kitörésekor Bretagne-ba inter­nálták (1914). - A Képző- és Iparművészeti Szö­vetség Festőszakoszt.-ának elnöke (1952-től). - Bretagne-i képei kubista stílusúak. Franciao.-ból 1919-ben tért haza, ekkor már a természethű fes­tészet híve. Legfőbb témái a munka és a táj. A pasztellről írt tanulmánya A képzőművészet iskolája (Bp., 1957) c. kötetben jelent meg.­­ A KÚT alapí­tó tagja.­­ Szinyei Merse Társaság tájkép díja, ill. nagydíja (1930; 1941), XXI. Velencei Biennále díja (1938), Munkácsy Mihály-díj (1954). Irod.: Csáky-Maronyák J.: Sz. I. búcsúztatása. (Művészet, 1961); Bodnár Éva: Sz. I. Kát. (MNG, Bp., 1971); Sárkány József: Sz. I. művészete az 1910-es években. Kát. (Göcse­ji Múz., Zalaegerszeg, 1982); Szobotka Tibor: Sobotka (1913. márc. 19. Bp. - 1982. febr. 26. Bp.), író, műfordító, irodalomtörté­nész. - Felesége Szabó Magda író, költő, műfordí­tó. - A bp.-i tudományegyetem angol-német­­művészettörténet szakán középisk. tanári és böl­csészdoktori okt. szerzett (1935). Az irodalomtu­dományok kandidátusa (1963). - A Hungaria- Jacquard gyárban angol-n. levelezőként dolgo­zott. A II. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített. A M. Rádió munkatársa, az irodalmi főoszt.-on szerkesztő (1945-től), a Tükör és a Magyar Nemzet lektora, szerkesztője és rovatvezetője, a M. Rádió műsorfőtitkárságának vezetője (1950-ben elbocsá­tották). A Tankönyvkiadó Váll. munkatársa (1950-1952), ált. isk. tanár. Kérésére a M. Rádió rehabilitálta (1957). Az ELTE kari titkárságának munkatársa (1954-től), a világirodalmi tanszék adjunktusa (1957-től), docense (1966-1973; nyug­díjba vonulásáig).­­ Rendszeresen publikált az Élet és Irodalomban, a Kortársban. Többek között Sinclair Lewis, Galsworthy, George Eliot, James Joyce műveit ültette m. nyelvre. Első elbeszélése­it töprengő, melankolikus hang jellemezte. 1945 után elbeszéléseket, színdarabot, regényeket írt. Legnépszerűbb művében, a Megbízható úriember c. regényben a történelmi eseményekben sodródó hős erkölcsi széthullásáról festett megrázó képet. Züzü vendégei c. művének hátterében ugyancsak a tragikus végkifejlet felé sodródó történelmi ese­mények állnak. A halála után, felesége által írt portréja (Megmaradt Szobotkának) révén vált széle­sebb körben ismertté.­­ A Pen Club alelnöke.­­ Jó­zsef Attila-díj (1974). F. m.: Hellenizmus Shelley és Keats költészetében. (Bp., 1936); Thomas Mann. (Bp., 1956); Megbízható úriember. Reg. (Bp., 1959); Shelley. (Bp., 1960); Közönség és iroda­lom. (Bp., 1964); Valóság és látomás. (Bp., 1967); Hekuba. Elb. (Bp., 1971); Az angol irodalom története. Szenczi Miklóssal, Katona Annával. (Bp., 1972); Züzü vendégei. (Bp., 1973); A tenger és az eb. Elb. (Bp., 1975); Menyasz­­szonyok, vőlegények. Reg. (Bp., 1980); A vetőkártya fő­hadnagya. Elb. (Bp., 1982); Hazugság. Reg. (Bp., 1984); Száműzetésben. Reg. (Bp., 1984); Harkály a fán. Elb. (Bp., 1985); Erényes emberek. Dráma. (Bp., 1986); Igitur. Reg. (Bp., 1987); Sose jön szanitéc. Elb. (Bp., 1988). Irod.: Kabdebó Lóránt: „Költészet és valóság". Beszélge­tés Sz. T.-ral. (Életünk, 1982); Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának. (Bp., 1983); Tóth Béla: A szépíró Sz. T. (Al­föld, 1984); Rónay László: Vázlat Sz. T.-ról. (Alföld, 1987); Lengyel Balázs: Sz. T. sírjánál. (Vigilia, 1988). Szobránc (szlovák: Sobrance), v. Nagymihály­­tól K-re. - 1919-ig Mo. (Ung vm.), 1920-tól Cseh­szlovákia, 1938-1945 között ismét Mo., 1993-tól Szlovákia része. - L: 1143, ebből 600 szt., 372 ma­gyar, 165 n. (1900), 1522, ebből 1082 szt., 103 ma­gyar, 9 n. (1930), 5754, ebből 5524 szr., 24 cseh, 21 ukr., 11 rusz., 154 cigány (1991). Vallás: r. k.: 374, g. kát.: 383, ev.: 9, ref.: 58, szr.: 319 (1900), r. k.: 2614, g. kát.: 1591, g.kel.: 124, ev.: 130 (1991). Ha­tára: 2001 kh (1900).­­ Kkr., járási és körjegyzőségi székhely. 1964-től v. 1986-ban hozzácsatolták Szob­­ránckomoró (Komárovce) köv-et. Csendőrőrs mű­ködött 1938-1945 között.­­ Lakossága ág.-gal, szőlőtermesztéssel fogl., amint iparosok voltak. A 20. sz. elején legnagyobb birtokosa a gr. Sztáray család, a sz. közepén: Fejérváry László (250 kh), Csuha István (300 kh), Sztáray Magdolna (250 kh), dr. Vécsey Mária (180 kh). 1949-től a tsz, 1951-től az á. g., amint az erdőgazdaság, a bor­­kombinát, a kenyérgyár, a mg.-i gépjavító üzem, 1958-ig a téglagyár kínált munkalehetőséget.­­ Kereskedelem: Hangya Szöv., pénzügyek: Ú­ Ta­karékbank Rt. (1905), Dunabank fiókja, földmű­ves kölcsönző pénztár.­­ A 20. sz. első felében áll. polg. isk. és áll. elemi isk., majd 1939-től mg.-i isk., 1941-től szeszip. isk., 1953-tól gimn., 1952-től és 1960-tól két mg.-i szakisk., 1957-1969 között ip. technikum működött. Kultúrházában gitár-

Next